A Magyar Hidrológiai Társaság II. Országos Vándorgyűlése IV. kötet, Regionális vízellátás, víztisztítás (Pécs, 1981. július 1-2.)
GERHARD KÁLMÁN: Regionális ívóvízellátó rendszerek nagytávlati vízbeszerzési lehetőségei kiemelten Észak-Magyarországon
községet, Starina községgel együtt, /összesen 5 községet/ a vízgyűjtőn kivüli területekre tervezik áttelepíteni. Összesen 828 ház, 3379 lakosának áttelepítéséről van ez6 a községekhez tartozó minden objektummal együtt. Ipari létesítmény a vizgyüjtő területén nincsen, szántó terület 42 %, erdő 15 r/° a többi rét és legelő. De hasonló ivóviz bázist terveznek létesíteni a Tichy Potokon, a Tárca mellék vízfolyásán, a Bódván, Alsó-Meczenzéfnél és más hasonló helyeken. Ezeket a nagy kapacitású felszini vízmüveket egy egységes rendszerbe tervezik összekötni, melyek a Keletszlovákiai Starinai felszini vizmüvel együtt és a meglévő regionális vizmühálózatok összekapcsolásával a Kassa-Eperjesi nagytérségi ivóvizmü rendszer gerincét képeznék. Az ivóviz tározókra és a felettük lévő vízfolyások vizgyiijtőire a legszigorúbb vizvédelmi előírások érvényesek, azonban a felszini ivóvizmüvek alatti vízfolyásokon általában csak Ipari é3 egyéb felhasználásra alkalmas vízminőséget követelnek meg. Pld. a Bódván is. Vízfolyásaik alsó szakaszai felszini vizeit és az azok mentén található kavicsteraszok felszín alatti vízkészleteit, kevés kivételtől eltekintve, pld. a Csallóközben, távlati koncpecióikban nem tervezik felhasználni. Igy történt ez Kassa város ivóvízellátás fejlesztési koncepciójának kialakításánál is, amikor a város alatti Hernád szakasz kavicsteraszából nyerhető felszín alatti vízkészletről, potenciális veszélyezettsége miatt lemondtak. Bár északi szomszédaink visminőségvédelmi terveiben elsőrangú fontossággal szerepelnek preventiv, /tisztitó berendezések stb li'Locitése/ és kárelhárító intézkedések, ugy tűnik nagy mértékben számításba veszik a véletlenszerű, havária jellegű szennyeződéseket amelyektől felszini vízkivételi müveiket, ivóviz tározóikat eleve mindenképen megkívánják kímélni. Feltételezve a legmesszebbmonően összehangolt nemzetközi vízgazdálkodást a Kárpát-medencében, beleértve a hazánkba érkező vizek minőségének megóvását, nem zárható ki a véletlenszerű, havária jellegű szennyeződések előfordulása. Ilyen meggondolásból hazánkban csak olyan vízfolyásokon célszerű völgyzárógátas ivóviz tározókat létesiteni, melyek teljes vízgyűjtőjén saját szerveink utján biztosítani lehet a teljes vizvedelmet. Sajnos ilyen lehetőségeink igen korlátozottak, mégis ki kell használni a kevés kinálkozó adottságot, különösen a dombvidéki aprófalvak regionális vizellátási bázisaként. Kétségtelenül helyes az az eddig már kialakult koncepció, hogy a nagytérségi vizellátó rendszereket a lehető legkevesebb helyre koncentrált nagy víztermelő egységek lássák el ivóvizzel, továbbá, hogy a nagy ivóviz termelő egységek vizbeszerzése lehetőleg felszín alatti vízkészletekből történjék. Ilyen vizbázisok folyómenti nagyobb vastagságú homokos-kavics hordalékokon létesíthetők. Azonban optimális víztermelés érdekében létrehozott depressziók a felszini vizfrlyások beáramlását idézik elő a felszin alatti víztartó, illetve vizvezető réte ek felé. A felszini viz beáramlási sebességétől és a kényszerű ut hosszától fügf en partiszürésü vizbeszerzésről, vagy különböző intenzitású természetes infiltrációról beszélhetünk. Mindkét esetben, különösen a közeli partiszürésü vizbeszerzés esetén nem zárható ki a víztartó rétegek elszennyeződése a felszini vizfolyás masszív szennyeződései során. 64