A Magyar Hidrológiai Társaság II. Országos Vándorgyűlése IV. kötet, Regionális vízellátás, víztisztítás (Pécs, 1981. július 1-2.)

GERHARD KÁLMÁN: Regionális ívóvízellátó rendszerek nagytávlati vízbeszerzési lehetőségei kiemelten Észak-Magyarországon

Olyan megoldás kívánatos, mely a felszín alatti vizbeszerzés minőségi előnyeit /előnyös vegyi összetétel, közel állandó hőfok, organo-leptikus ártalmak kizárása, minimális fertőtlenítés! igény/ a felszini viz-kitermelés mennyiségi előnyeivel párosítja. Ennek a követelménynek legjobban a mesterséges infiltráció, a talaj, vagy réteg-vizdusitás felel meg. Sajnos ez az eljárás korántsem egyszerű és magasabb igények kielégítése miatt költségesebb is, mint a közvetlenül felszíni vizekből szürési-tisztitási eljárásokkal "termelt" ivőviz előállítása. Nagyobb vízfolyásaink vízgyűjtőjének nagy része határainkon kívülre esik, vízminőségük megóvásának esélyeiről is sző volt. Közvetlen felhasználásuk a havária jellegű vizBzennyeződések miatt többnyire csak megszakításokkal, szácaszosan történhet, vagy meg kell elégednünk sokszor az élvezhetőség határán mozgó ivóviz minőséggel. Ez elkerülhető a vízfolyás mellett létesített oldal tározókból történő vízkivétellel. Az ilyen tározók tetszés szerint a vizfolyás relative legjobb vizeivel tölthetők fel, illetve végezhető utántöltésük és főleg kizárhatók belőlük a káros szenny

vizhullámok. A szükséges tárolás sikvidéken, aránylag kis mélységű /3-6 m/ tározókkal is megoldható mezőgazdaságilag kevésbé értékes területeken, de megoldható szivattyúzással töltött u.n. emelt szintű tározók létesítésével, vagy más módon is. A tározó hasznos térfogatát természetesen a vizmü nyers viz szükségletétől, a várható kényszer szünetek időtartamától, a helyi párolgási és egyéb tényezőktől függően kell megválasztani. Sajnos az igy tárolt viz minősége sem nagyon kedvező az alkalmazott tisztítási eljárások segítségével közvetlen ivóviz előállítására, de mint nyers viz kiválóan alkalmas talaj, vagy rétegvíz dúsítására. Ezért nem is célszerű a vizmü telepet, vagy tisztiómüvet közvetlenül a tározó mellé telepíteni, hanem csupán egy alacsony nyomású szivattyú telep létesítése szükséges, amennyiben a nyersviz továbbítása a tározóból gravitációsan nem oldható meg gazdaságosan. Ezt a viszonylag tiszta, kiülepedett nyersvizet kell a tározóhoz legközelebb fekvő / akár 3o-4o km-re/ dúsításra alkalmas, megfelelő kiterjedésű felszínalatti vizet tartó homokos-kavics mezőre, vagy rétegbe vezetni. Itt célszerű a szükségletnek megfelelő kombinált vízmüvet is kiépiteni. Általában nem zárható ki a dúsításra használt homokos-kavicB rétegek vas és mangán tartalma, ezért a dusitott felszin alatti viz további kezelésre szorul / erre az Ilyen felszin alatti vizeknél dúsítás nélkül is szükség van/. Azonban olyan tapasztalataink is vannak, / pld. Borsodszirákon/, hogy az eredetileg vas-mangános talajréteg a dusitás során kimosódik és a kitermelt viz vas és mangán tartalma jelentősen lecsökken. A vizmü célszerűen olyan kombinált üzemre Is tervehető, hogy kedvező hőmérsékleti, vagyi és biológiai feltételek mellett a ny-ersviz gyorsszűrőkön kezelve a dusitott vizhez keverve csúcs 1gényeket is kielégítsen. Északmagyarországon ilyen felszini víztároló létesítésére egyik alkalmas terület a Tisza és a Sajó összefolyásánál az u.n. Inerhát, mig a talajvíz dusitására a Hernád és Sajó összefolyása körzetében lévő nagy kiterjedésű kavicsterasz szolgálhat. 65