A Magyar Hidrológiai Társaság II. Országos Vándorgyűlése IV. kötet, Regionális vízellátás, víztisztítás (Pécs, 1981. július 1-2.)

ENDREY GYULA: A metángáz eltávolításához kapcsolódó vízminőségi kérdések és a gáztalanítási és vastalanítási eljárások kapcsolata

A METÁNGÁZ ELTÁVOLÍTÁSÁHOZ KAPCSOLÓDÓ VÍZMINŐSÉGI KÉRDÉSEK ÉS A GÁZTALANITÁSI ÉS VASTALANITÁSI ELJÁRÁSOK KAPCSOLATA Endrey Gyula MályépltéBi Tervező Vállalat Budapest A metángáz eltávolítását gyakorlatilag a viz levegőztetésével oldják meg. A felvetődő vízminőségi kérdések egyrészt a levegő tisztaságával - pontosabban tisztátalanságai val - kapcsolatosak, másrészt azzal, hogy akaratlanul elinditunk bizonyos vegyi folyamatokat. Ezek közül a gyakorlatban a vizben oldott vae vas IIIhidroxid formájában való kiválása okozza a legtöbb zavart. A dolgozat tárgyal néhány célszerű megoldást, az u.n. "másodlagos hatások" elkerülésére. Ilyen a gáztalanitás és vastalanitás műveleteinek szakszerű összekapcsolása is. A gondolat továbbfejlesztését a két művelet egyesítése jelenti, ehhez biztonságtechnikai kérdések megoldása ÍB kapcsolódik. Néhány ezó a fejlesztési lehetőségekről. 1. Rövid áttekintés a gáztalanitás kérdéseiről A hazai mélységi vizkészlet metángáztartalma, a felmérések szerinti 52 io 0,8-5 Nl/rf 16 1° 5-10 Nl/rf kb. 18 $ 10 - 20 NI/» értékek közé esik. A regionális vizmüvek létesítésénél tehát ilyen nagyságú metángáztartalommal kell számolni. Az esetek többeégében vizsgálni kell a víztermelés és vízszolgáltatás biztonságának kérdéseit, és sok esetben meg kell oldani a metángáz eltávolítását. Ezt a feladatot a hazai szak-körökben uralkodó felfogás szerint gáztalanitó berendezés létesítésével kell megoldani. Ez azonban - mint a gyakorlat megmutatta -, nem olyan egyszerű. A gáztalanitás kérdése 1974-ben kerlllt az érdeklődés központjába, s ettől az időponttél kezdve sokféle berendezés látott napvilágot. Ugy tilnt, hogy ez a kérdés alapjában véve egyszerűen, a viz levegőztetésével megoldható, s egykét kivétellel valamennyi ismert berendezés elvi működésének ez az alapja. A gyakorlati alkalmazásban azután megjelentek az u.n. "másodlagos hatások", a gáztalanitott viz elszíneződött, megzavarösodott,elviselhetetlen mértékű csiraszámnövekedés, esetleg további biológiai szennyeződés is fellépett, etb. 46