A Magyar Hidrológiai Társaság II. Országos Vándorgyűlése IV. kötet, Regionális vízellátás, víztisztítás (Pécs, 1981. július 1-2.)

ENDREY GYULA: A metángáz eltávolításához kapcsolódó vízminőségi kérdések és a gáztalanítási és vastalanítási eljárások kapcsolata

Az utóbbi ellensúlyozására elrendelt klórozás következtében eok helyen mel­lék-iz- ée Bzagpanaezok adódtak. Nem egy esetben az Üzemelteti inkább vállalta a veszélyes üzemmel járó kocká­zatot, semmint a gáztalanitó berendezőb UzemeltetéBével együttjáró másodlagos hatásokat. Az emiitett másodlagos hatások nem jelentkeztek feltétlenül és minden esetben, s általában nem is együttesen, de éppen elég nagy Bzámban és elég elterjedten ahhoz, hogy orezágosnak tekinthető kérdést jelentsenek, ami természetesen a regionális vízrendszereket is érzékenyen érinti. 2. A "másodlaKQB hatáBOk" A másodlagos hatásokat - természetük szerint, - két fő csoportba sorolhatjuk« a., biológiai jelenségekre, b., a levegőztetés hatására fellépő vizkémiai következményekre 2.1. Biológiai jelenségek Különösen az alföldi mélyfúrású kutak vizénél jelent gondot a baktérium­cairaBzámr a vonatkozó szabványos előírások betartása, - néha még olyan vizmüveknél is, ahol gáztalanitó berendezést nem is használnak. Ennek oka viszonylag egyszerű: bizonyos vizkémiai jellemzők, úgymint a viz hőmérséklete, nagy C^-fogyasztása /ami mögött nagy szerveeanyag-, többnyire huminanyag tartalom húzódik meg/ megfelelő életteret ad a víz­be kerülő baktériumoknak, igy azok, - amennyiben a vizbe kerülnek - ott gyorsan elszaporodnak. A levegőben mindig van életképes baktérium, - rendszerint a szálló por­hoz kötve. A környezet szennyezettségétől függően a levegőben lebegő baktériumszám nagyon változó lehet, még az "ózondus" magashegyi leve­gőben is akad 4-5 egyed/m. A gáztalanitó berendezésben a vizhez kevert levegőből óhatatlanul élő csirák kerülnek a vizbe,. e életfeltételeik adva lévén, korlátozó tényező /ellenségek, ellenanyagok/ hiján rohamos szaporodóképességük közismert. Sok szó esik egysejtű éB magasabbrendü állatkák megjelenéséről is, me­lyek alapjábanvéve e baktériumokkal táplálkoznak, - igy hidrobiológus szemmel nézve megjelenésük logikusnak éB szükségszerűnek tűnhet - de legyen szabad megjegyeznem, hogy ezt - véleményem szerint - már nem le­het a gáztalanitáshoz felhasznált levegő rovására irni. Ilyen esetekben a vizet a gáztalanitótól függetlenül is valahol valamilyen goromba szeny­nyeződéB éri. /8/ Itt Bzeretném nyomatékosan felhívni a figyelmet arra, hogy a viz ered e­ti tisztaságának megőrzése a vízrendszer egészének felépítésénél alap­vetően fontos szempon t kell legyen! A gáztalanitó berendezéssel üzemelő vizmüveknél tapasztalható biológiai ezennyeződés eredeté t hajlamosak vagyunk minden esetbe n a levegővel be­47

Next

/
Thumbnails
Contents