A Magyar Hidrológiai Társaság II. Országos Vándorgyűlése III. kötet, Árvízvédelem – Belvízvédelem (Pécs, 1981. július 1-2.)
ehullott csapadék meghaladja a talaj vizkapaoitésát, a többletcsapadék a félsz inon marad , ebből a napi párqlgás számítása után visszamarad a 2U órás tűrést meghaladó káros, elvezetendő vízmennyiség. l4. A kutatás iránya, VTTUICl vizsgálatok Megállapítható, hogy az elvezetendő fajlagos vízhozam számításánál kis térségek esetén legkorszerűbb méretezési módszer a lefolyás dinamikáját valamilyen módon figyelembo vevő vízháztartás! egyenlet alkalmazása. Ebben az esetben nincs sziiksóg az alfa lefolyási tényező felvételére, és ily módon kikerülhetők az abban rejlő bizonytalanságok is. Tekintet;tol arra, hogy a tervezők zömmel továbbra is a VMS és 0V1IMI alapján számolnak, mind az OVII, mind a VTTUICL szükségesnek látja olyan vizsgálatok olvégzését, amely portosan feltárja, milyen hibát követ el a tervező az alfa lefolyási tényező használatakor, azaz milyen szoros kapcsolat van a lefolyási tényező ós az egyéb számitási paraméterek között. Ezek figylembevételével kezdtük el vizsgálatainkat a BME számítógépes eredményeire támaszkodva. Megvizsgáltuk adott talajoknál /pl. mélyben sós réti talaj, öntéstalaj stb./ milyen a lefolyási tényező kar>csolata a csapadókintenzitnssal ós a fajlagos vízhozammal áprilistól szeptemberig. Vizsgálataink közül boniutatjulc UO vizsgálati óv havi átlagos csapadékintenzitásának és a hozzá tartozó lefolyási. tényezőknek a kapcsolatát 2 szélsőséges hónapra, /lásd 1. sz. ábra/ A teljesen "ad hoc" ábrázolásból is kitűnik, hogy a lefolyási tényező szórása rendkívül nagy ós rendszertelen, ill. Irreális értékeket is mutat. Tehát közöttük elégtelen a kapcsolat. A 2. sz, ábrán, ahol az alfa lefolyási tényező és a fajlagos vizhozain összefüggését vizsgáltuk lineáris korrelációval azt találtuk, hogy április hónapban szoros, viszont június hóban gyakorlatilag nincs a két paraméter között kapcsolat, A többi hónapok is hasonló rendellenességeket mutattak. Az alfa lefolyási tényező vizháztartási paraméterekkel való összevetése folyamatban van. Az elkövetkezendő időszak feladata lesz, hogy egy meglévő kijelölt belvizöblözetbon részletes vizsgálatokat végezzünk a kis és nagy térségi vízrendezési olvok egységesítése ós összehangolása érdekében, ennek keretében módosításra kerülhetnok jelenlegi tervezési irányelvek. Felhasznált Irodalo m: /!/ Kenosscy Dél a: Lefolyási tényezők és tretenciók. Hidrológiai tanulmány. Vizügyi Közlemények, Bp. 1930. / 2/ Dr.Kienitz Gábo rt A belvízrendezés hidrológiai alapjai Kutatásának kritikai fejlődéstörténete, VTTUKI Tanulmányok ós Kutatási eredmények,kO.sz, Bp,1972, /3/ Dr.Sal amin Pá l; Belvízrendszerek tervezése elméleti szempontok. Mérnöki Tóvá bbkópző Intézet előadássorozata. Bp, 1956. /V Dr.Oroszlány István: A csapadókból származó lefolyás számítása, HidrológiaiK, /5/ Vas Károlv; Különböző talajok vízháztartásának vizsgálata szimulációs modellek segítségével, M1ID Országos Vándorgyűlés, Keszthely, 1979. 141
