A Magyar Hidrológiai Társaság II. Országos Vándorgyűlése III. kötet, Árvízvédelem – Belvízvédelem (Pécs, 1981. július 1-2.)
AZ ÁRVÉDELMI RENDSZEREK KIÉPITETTSÉGI MÉRTÉKÉNEK KÖZGAZDASÁGI MUTATÓK ALAPJÁN TÖRTÉNŐ MEGHATÁROZÁSA Oszoli István, dr. Ress Sándor Vízgazdálkodási Intézet Budapest A tanulmány a gazdasági mutatók alapján történő döntéshozatal kérdését vizsgálja az árvédelmi fejlesztések területén« Ismerteti az eddigi próbálkozások kudarcainak okait, egyúttal javaslatot tesz azok kiküszöbölésének módjaira. Végül vázlatszerű ismertetést ad egy, a döntéshozók munkáját megalapozó, az árvédelmi rendszerek mértékadó kiépítettségét meghatározó matematikai-közgazdasági modellről. A munka eredményei Egyrészt több olyan uj műszaki-hidrológiai— közgazdasági jellegű fogalom bevezetése, melyek a kárszámítások eddig alkalmazott metodikájában fellelhető ellentmondásokat feloldják és ezen túlmenően hiánypótlóak a téma irodalmában. Másrészt lehetőséget biztosit egy olyan modell kipróbálására, mely végeredményét tekintve olyan mértékadó, öb— lözetenkónt differenciált kiépítési szintrendszert határoz meg, ami népgazdasági szempontból optimális. 1. A gazdasági mutatók alapján történő döntéshozatal lehetőségeiről és szükségességéről Minden - még erőforrásokkal bőségesen is rendelkező - gazdaság eszközeit racionálisan igyekszik felhasználni. Minden beruházási, létesítési, illetőleg fenntartási döntés esetén azt mérlegeli, hogy ezirányu elhatározásai következtében milyen eredményekkel és milyen ráfordításokkal kell számolnia a jelenben és a jövőben. Ez még a kimondottan nem közvetlen gazdasági szférához tartozó döntések esetében /lakás, iskola épités stb./ is fenn áll, csak itt a mérlegelés, a sok áttételes hatás feltárása miatt, bonyolultabb, nehezebb. Gazdasági funkoióJu létesítmények esetében /mégha azok infrastrukturális jelleggel is birnak/ az eredmény ráfordítás összevetésén alapuló mérlegelés követelménye fokozott módon kell, hogy érvényesüljön, különösen akkor, ha mind a ráfordítások, mind az eredmények köre, tartalma pontosan megfogalmazható. A mérlegelés követelményének ezért az árvízvédelem fejlesztési döntéseiben is érvényesülnie kell. Az árvízvédelem esetében azt a kérdést kell mérlegelni, hogy egy bizonyos védettségi szintet /és ez persze lehet a védettség null szintje is, vagyis az a 142
