A Magyar Hidrológiai Társaság II. Országos Vándorgyűlése III. kötet, Árvízvédelem – Belvízvédelem (Pécs, 1981. július 1-2.)

hullámtérben fekvő terület árvizmentesitését lesz hivatott megoldani, 2,2, A köze 1jövőben^tervezett_árvizmente , , •, . , . •, i','..'i i'. i . i , : •, •, , i t .' t vi vi'. v; 1 ' • ' 1 1 • >.'• •'

1 *'> 1'

1 • • • •' • • • A Drávaszabolcs és a Fekete-viz átmetszése között új nyomvonalon épülő árvízvédelmi töltés elkészülésével még nem ér véget a Dráva balpart árvizmentesitésének fejlesztési folyamata. Terveink alapján ugyanis már a konkrét megvalósítás előkészítésének stádiumába érkezett az az újabb 14 km hosszúságú töltésszakasz, amely a Majláth-pusztai töltés felső végszelvényétől Drávasztáráig 1984, és 1987, • évek között fog megépülni. Ezzel a töltéssel is jelentős kiterjedésű - közel 15 km2 - eddig hullámtérben fekvő terület kerül nagy biztonsággal árvizmentesitésre, és ez a töltés is közel 14 km hosszúságú régi megyei töltésszakasztól fogja átvenni a fővédelmi vonal funkcióit. Az elmúlt években a Dráva balpartján megépített, de a közeljövőben tervezett új árvízvédelmi töltéseket is úgy méreteztük, hogy egy 100 évenként elméletileg egyszer előforduló árvizvárható terhelését vettük figyelembe. Vonalvezetésük és keresztmetszeti méreteik kialakításánál is - a lehetőségek határain belül - a lehető legnagyobb figyelemmel voltunk a Dráva távlati vizerőhasznositásával összefüggésben jelenleg ismert elképzelésekre, 3, Az árvizmentesitési munkákkal egyidejűleg megvalósuló jelentősebb vízrendezési beavatkozások A folya matban lévő árvízvédelmi töltésépítéssel összefüggésben — azzal egyidejűleg - két lényeges vízrendezési beavatkozás valósul meg az érintett térségben. Az egyikre, a Fekete-viz torkolati szakaszának az előzőekben ismertetett áthelyezésére elsődlegesen árvizmentesitési érdekek miatt került sor, A másik vízfolyás mederkorrekció - amely úgyszintén az idén készül el - a következők miatt vált szükségessé: A Drávaszabolcs és a Fekete-viz átmetszés közötti új drávai töltés keresztezni fogja az Egerszegi-csatornát, ezért itt egy torkolati műtárgyat kell építeni. Tekintettel azonban az Egerszegi-csatorna torkolatánál mértékadó 10 m3/sec-ot is meghaladó mennyiségű saját nagyvizekre, a torkolati műtárgyat nem lehetett volna egyszerű gravitációs zsilipként kialakítani. Emiatt kényszerültünk egy olyan megoldás választására, amely lehetővé teszi az Egerszegi-csatorna vízhozamainak lényeges mértékű csökkentését, A megoldás szerint az Egerszegi-csatorna a Hegyszentmártontól Délra fekvő területen átköthető a Pécsi-vízbe, mégpedig az ún. Hegyadó vízrendszerből érkező vizeket összegyűjtő övcsatorna, a Hegyadó árok torkolata alatt. Ezzel az Egerszegi-csatorna saját vízhozamának jelentős része, összesen 8,7 m3/sec vízhozam vezethető át a Pécsi-vizbe, 56