A Magyar Hidrológiai Társaság II. Országos Vándorgyűlése III. kötet, Árvízvédelem – Belvízvédelem (Pécs, 1981. július 1-2.)

Az Egerszegi-csatorna átvégásóra szintén elsődlegesen őrvizmentesitéssel összefüggő érdekek miatt kerül sor, de ezzel a megoldással több, a térség vízgazdálkodását érintő egyéb jelentős előny is elérhető. Ezek közül érdemes kihangsúlyozni azt a várhatóan kedvező vizminőségvédeImi hatást, amely abból adódik, hogy a rendkívül szennyezett Pécsi-víz már a felső szakaszén jelentős mennyiségű tiszta víz hígítást kap, Jelentősnek számit az a változás is, amely az előzőekben vázolt megoldás eredményeként következik be, az ugyanis, hogy az Egerszegi-csatorna alsó szakaszán a jelenleginél lényegesen alacsonyabb szinten vezethetők le a vizek, ezáltal mód nyílik a környező terület végleges belvízrendezésére is. Ez utóbbit jó elő fogja segíteni az is, hogy az említett torkolati műtárgy megépítését követően felhagyhatóvá válik az Egerszegi-csatorna mindkét partján meglévő, jelenleg az árvízvédelmi fővédvonal szerepét betöltő töltés is. Ezekkel az előzőekben körvonalazott és 1983-ig várhatóan megvalósuló lényeges beavatkozásokkal alakulnak át a térség vízgazdálkodási viszonyai. Felhasznált irodalom: 1, Ihrig Dénes: A magyar vizszabályozás története, Budapest 1973, 2, Kovács Dezső: Árvízvédelem, folyó- és tószabályozás, viztutak Magyarországon, Budapest 1979, 3, Polohn István - Szappanos Ferenc: Vízgazdálkodási társulatok a Dráva völgyében, Pécs 1974, 4, Buchberger Pál: A Dráva-völgy árvédelmének története, OVH-VK, 1975, 5, Puskás Rezső: Ismertető a Dráva folyó szabályozásáról, /kézirat 1948,/ 57 i