A Magyar Hidrológiai Társaság II. Országos Vándorgyűlése III. kötet, Árvízvédelem – Belvízvédelem (Pécs, 1981. július 1-2.)

tett viszonylag kis kiterjedésű terület értékadataival. Mivel az elkészült Majláth-pusztai töltés a két szomszédos ártéri öblözet /ti, a Kémesi és az Ormánsági öblözet/ egymáshoz viszonyitott kapcsolatát alapvetően megváltoztatta, tovább kerestük és meg is találtuk azt az optimális műszaki megoldást, amely a feltételeink közül a legtöbbet elégitette ki. Ennek lényege úgy foglalható össze, hogy a Fekete-vizet egy alkalmas helyen, a jelenlegi torkolatánál följebb vezetjük be a Drávába és a medrét egyrészt az átvezetésnél, másrészt az Egerszegi-csatorna torkolata alatt a drávai tervezett árvizvédelmi töltéssel zárjuk le, Igy a Dráva árvizei nem duzzadhatnak vissza sem az Egerszegi-csatornába, sem pedig a Feketeviz ilymódon felhagyhatóvá váló medrébe. 2, ábra, A Dráva balpartján az 1975, évi árviz után megvalósult és a közeljövőben tervezett árvizvédelmi létesitményeket, valamint az ezekkel egyidejűleg elkészülő vízfolyás-korrekciókat ábrázoló helyszinrajzi vázlat, A műszaki megoldásra kidolgozott tanulmány szerint a Fekete-viz torkolati szakasza legoptimálisabb feltételek mellett Kémes térségében terelhető új mederbe és vezethető be a Drávába, a jelenlegi torkolatához viszonyítva 6 km-rel följebb. Ki kell hangsúlyozni, hogy erre - az egyébként már el is készült - beavatkozásra elsődlegesen árvizvédelmi érdekekből került sor, megvalósitása ugyanis a Dráva balparti árvizmentesitési fejlesztések folytatásának egyik alapvető feltételét képezte; Miután ez a feltétel kielégitést nyert, már ebben az évben mód nyilt a Drávaszabolcs és Kémes közötti új drávai töltés épitésének megkezdésére. Ez a közel 6 km hosszúságú, korszerű nyomvonalon és megfelelő méretekkel tervezett árvizvédelmi létesitmény újabb 6 km2 kiterjedésű, eddig a 55