A Magyar Hidrológiai Társaság II. Országos Vándorgyűlése III. kötet, Árvízvédelem – Belvízvédelem (Pécs, 1981. július 1-2.)
A DRÁVA ÁRVÍZVÉDELMI RENDSZERÉNEK FEJLŐDÉSE Borzavári Béla Déldunántuli Vízügyi Igazgatóság Pécs Megbízható forrásmunkák állítása szerint a mai Magyarország területén elsőként a Dráva völgyében kezdődtek meg az összefüggő árvizmentesitési munkálatok, mégpedig a XVIII« század közepén, Mária Terézia rendelete alapján« Az épités óta ugyan már többször is megerősítve, de nagyrészt még ma is ezek a töltések alkotják a drávai fővédvonalak nyomvonalának gerincét A napjainkban is gyakran megyei töltésként emiitett fővédelmi vonalak első jelentős fejlesztésére csak az 1970-es évek nagy drávai árvizeit követően nyilt lehetőség« Ezek a - többségében már megvalósult - árvízvédelmi létesítmények azon túl, hogy korszerű módon elégítik ki a szorosan értelmezett szakmai igényeket és jól illeszkednek a Dráva vizerő hasznosításával összefüggő távlati elképzelésekhez, előnyös változásokat eredményeznek az érintett térség mellékvizrendsze rében is, A Dráva-völgy árvizmentesitésének fejlődéstörténeti áttekintése a XVIII,század közepétől napjainkig 1.1« £z_összefÜ££o_árvizmentesitési^ 1740, és 1770« évek^között Levéltári adatok tanúsága szerint a helyi uradalmak és települések az 1740-es évek elején egy akkoriban gátegyletnek nevezett érdekeltségi közösségbe tömörültek és közmunkával építették az első árvízvédelmi töltést a Dráva balpartján Drávaszabolcstól - a ma már jugoszláv területen lévő Dárdáig, Később, 1770 körül Baranya vármegye ezt a töltést Szaporcától fölfelé meghosszabbította, egészen az akkori megyehatárig« Egyes forrásmunkák állítása szerint a Somogy vármegyei töltés ekkor már készen volt, de a megyehatár térségében Drávasztára és Drávakeresztúr között - a mai napig is ismeretlen okok miatt - nem épült meg a töltés« összességében megállapítható, hogy az 1800-as évek elején már több mint 140 km hosszúságú, többé-kevésbé összefüggő árvízvédelmi töltés húzódott a Dráva balpartján 50
