A Magyar Hidrológiai Társaság II. Országos Vándorgyűlése III. kötet, Árvízvédelem – Belvízvédelem (Pécs, 1981. július 1-2.)
b. közclitő módszereket alkalmaz E közclitő módszerek alkotják az árhullámkép áthelyezéseket is, melyekkel a dolgozat további részében foglalkozunk. A közclitő módszerek - változatosságuk ellenére - alapvetően két csoportra bonthatók tovább £9j: «.L. A folytonossági egyenlet megtartásával az energia egyenlet helyettesítése. ß . A felső ós alsó szelvény vízhozamai közötti kapcsolat leírása a rendszer válaszfüggvényével . E két csoport nem választható szét mereven, hisz a számítás technikáját és formáját tekintve többük hasonló eredményre vezetett. Lássuk ezek után azokat a legjobban ismert módszereket, melyek alkalmazása o FelsőTiszán szóba jöhetett, és vizsgáljuk meg alkalmazásuk feltételeit! 4.1. A Wilson által kidolgozott lineáris tároz ó modell a tározási egyenletet használó modellek közül a legegyszerűbb. Alapja egyrészt a folytonossági egyenlet: At - Q a At = A s (4) ahol : a felső szelvény vízhozama Q a : az alsó szelvény vízhozama At : az időlépcső AS : pedig a mederben tározott víz térfogatának változása másrészt pedig a lineáris tározás feltételezése, miszerint S=I<(J A, ahol a l< a tározási állandó. A modell a tapasztalatok szerint kevésbé pontos a későbbiekben áttekintett modelleknél ([9]), ezért nem alkalmaztuk. 4.2. Igen régi, de még ma is alkalmazott módszer a Muskingum medertározási modell, melynek tározási egyenlete összetettebb az előbbinél» 5 = K[xQ f (2) ahol S a tározott víz térfogata, x arányszám, s az adott szakaszra mind K mind x konstans. A feladat első része annak a K-nak és x-nek meghatározása fokozatos grafikus közelítéssel, amelyek mellett a tározási egyenlet által meghatározott görbe egyértékű görbévé ill. egyenessé válik. Az eredményes alkalmazás feltétele tehát az, hogy a (2) viszony által meghatározott pontpárok ne hurokgörbét, hanem egyenest írjanak le az árhullám folyamán. Ennek teljesülését később részletesen megvizsgáÍj uk. -1.3. A nempermanens vízmozgás alapegyenleteinek közelítő megoldása során dolgozta ki Kalinyin Miljukovval közösen a " jellemző szakaszok módszerét " ( [l], [2] , [3] ). Ennek lényege, hogy meghatározhatók olyan kosszúságú folyószakaszok, melyekre vonatkozólag az S'T-Q a (3) tározási egyenlet egyértékű görbe. Ezen hosszúságú szakaszok "sorbakapcsolásával" az árhullámkép áthelyezése megoldható. A harmadik szakaszban e módszerrel is részletesebben foglalkozunk. 4.4. A Kalinyin-Miljukov által kidolgozott módszor eredményeivel teljesen azonos eredményt szolgáltat a Nash-model l. amely más meggondolások alapján, a rendszer lineáris válaszfüggvényének meghatározásóval írja le a vplyamatot. Nash kaszkádokra bontja a vizsgált szakaszt, melyek mindegyikére a (3) egyenlet érvényes. 40
