A Magyar Hidrológiai Társaság II. Országos Vándorgyűlése III. kötet, Árvízvédelem – Belvízvédelem (Pécs, 1981. július 1-2.)
Mivel o rendszer vőlaszfüggvényénok meghotározásához különböző optimalizáló algoritmusokra von szükség ós mivel c módszor eredményei várhatóan nom különböznek jelentősen a jellemző szakaszok módszerének eredményeitől, alkalmazásától eltekintettünk. /j.5. A lineár is diszkrét k as zkád modellekke l foglalkozik részletoson Ü 1 Connor kandidátusi értekezése, mely felöleli a lineáris tározó, a Muskingum és a Nashmodcllt is. Kidolgozza ezen kívül az általános lineáris kaszkád modellt, mely felépítésében nom különbözik lényegesen o Nash-modelltől, viszont eredményei i. azáltal javulnak, hogy bevezeti az oltolási paramétert, mely az előrejelzett árhullám időbeli elcsúsztatásával pontosabb árhullámkép átholyzést tesz lehetővé. A módszer előnye, hogy paraméterei múltbeli árhullámok alapján statisztikusán meghatározhatók, így pontosabbak. Hátránya az alap modellekkel szembon, hogy a paraméterek meghatározásához különböző közelítő, iterációs algoritmusokat kell használnunk. Azokkal a problémákkal azonban,melyek a tározási egyenlet érvényességének vagy érvénytelenségének kövotkezményei, az általános lineáris kaszkád modell használatakor is szembo kell néznünk. Az optimalizáló algoritmusok hiánya miatt e módszert sem volt módunk alkalmazni. 4.6. Szintén ál talános lineár is kaszkád model 1 t dolgozott ki Kontur István , mely a bolyongási modell segítségével írja le a folyamatot, s moly a "visszacsatolással" figyelembe tudja vonni, hogy a lefolyás gyakran nem szabad, hanem befolyásolt. Az eddig medjelent publikáció azonban nom tárgyalja a parométerek gyakorlati meghatározásának módját, igy ezt a módszert som alkalmazhattuk. -1.7. A Nash-félo kaszkádokkal történő előrejolzésre dolgozott ki módszert SzöllősiNagy -András azokra az esetekre vonatkozólag, amikor a bemenő idősor (a felső szelvény vízhozam idősora) Markov-tipus ú [l7] . A módszer könnyen alkalmazható, a modell paraméterei egyszerűen és gyorsan meghatározhatók egy-egy Markov-tipusú árhullám idősorra, ezért alkalmazását megkiséroltük. 4.0. Az átfolyás elméle t [lő] szintén alkalmas nagyobb folyók árhullámainak áthelyezésére. A szerzők javaslata szerint azonban a "nagyobb folyók" Duna-nagyságrendet jelent, így a Tisza felsőbb szakasza nem jöhetett számításba. 1.9. Az átfolyási elmélotből fejlesztette ki Szígyártó Zoltán azt a módszert, mely olopvotően a felülről vezérelt öntöző főcsatornákon mesterségesen létrehozott lökéshullámo k levonulását írja le ( [l3j, [14-] , [l5j , [lőj ). A szerző azonban részletesen foglalkozik az általánosabb esetekben történő alkalmazással is ( [15] ), indokoltnak látszott tehát az árhullámkép áthelyezésre történő kipróbálása. (lásd 2.4. szakasz). 10 .,\z eddig felsorolt módszerektől jelentősen különbözik a Gzosztay Károly által kidolgozott, s a Dunán a mai napokig is eredményesen alkalmazott módszer, az idü enységenké nti vi zallás-változás ok vagy vízhozom-változások hossz-szelvényénok megszerkesztése [l2f] . Alapjait tekintve e módszer sokkal inkább a grafikus korrelációs vizsgálatokhoz tartozik, alkalmazási területe viszont indokolja az árhullánkép útholyezések közötti említését. Alkalmazásának fontos feltétele a negfelelően hosszú folyószakaoz léte, melyen kirajzolódik a vízállás-változások lossz-szolvényo. A I :clső-Tisza vizsgált szakasza ezen követelménynek nem tesz eleget, ezért a módszert nem alkalmazhattuk. 41
