A Magyar Hidrológiai Társaság II. Országos Vándorgyűlése III. kötet, Árvízvédelem – Belvízvédelem (Pécs, 1981. július 1-2.)
Árhullámk ép-áthelyezések tapasztalatai o Felső-Tiszán Dálint Zoltán Felsőtiszavidéki Vizügyi Igazgatóság Nyircgyháza A dolgozat hozzáfolyás nélküli folyószakasz árhullámkép-á tholyezési lehetőségeit vizsgálja a Tisza Vásárosnamény-Záhony közötti szakaszán. Meghatározzuk azokat a módszereket, melyek alkalmazását az adott hidrológiai-hidraulikai jellemzők lehetővé teszik. Számszerű értékekkel hasonlítjuk összo a Muskingum, a Kalinyin Miljukov és a Szígyártó Zoltán által kidolgozott módszer, valamint a Folsőtiszavidéki Vizügyi Igazgatóságon kidolgozott, úgynevezett zsiliplánc modell eredményeit. Devezctós: A közelmúlt gyakorlati tapasztalatai azt bizonyítják, hogy az árhullámok mederbeli levonulásának előrejelzése napjainkban igen fontos hidrológiai föladat. Az árhullámok által veszélyeztetett területekon lévő nemzeti vagyon értékének növekedésével párhuzamosan a gyakorlati árvíz védekezők mind pontosabb, mind nagyobb időolőnyű előrejelzéseket kérnek. S amíg néhány évtizeddel, do talon még néhány évvel ezelőtt is elég volt az árhullám tetőző vízállására vagy vízhozamára vonatkozó előrejelzés kiadása, addig ma már jogos igény, hogy biztosítsuk a teljes árhullámkép előrejelzését. A problémát hidrológiai oldalról közolitve számolnunk kell azokkal a korlátokkal, amelyek határt szabnak az alkalmazási lehetőségeknek.A rendelkezésre álló módszerek ós az elérhető alapadatok vizsgálata alapján arra a következtetésre jutunk, hogy folyóink felső és egyben külföldi szakaszain a teljes árhullámkép előrejelzése általában nem megoldható. Ezeken a szakaszokon továbbra is a már meglévő grafikus segédleteket vagy regressziós egyenleteket kell használnunk. A hazai területekon lévő, s elsősorban a mellék vízfolyás nélküli szakaszokon azonban van lehetőség a teljos árhullámkép előrejelzésére . 1. A rondolkozésro álló módszerek és alkalmazásuk feltételei: A víz mederben való előrehaladását a Saint-Venant egyenlet rendszer írja lo szabatosan, melynek megoldási nehézségei közismertek. A hidrológus számára, aki mégis le akarja írni a folyamatot, két út kínálkozik: a. numerikus módszorckkcl mogoldja az egyenletrendszert ( Te}) 39
