A Magyar Hidrológiai Társaság II. Országos Vándorgyűlése III. kötet, Árvízvédelem – Belvízvédelem (Pécs, 1981. július 1-2.)

A DRÁVA VÍZJÁRÁSÁNAK FOLYAMATOS ELŐREJELZÉSE ÁRHULLÁM TRANSZFORMÁCIÓS ELJÁRÁSSAL Bálint Gábor Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Központ Budapest A Dráva vizjárását jellemzik a viszonylag gyakran ismétlődő egymást gyorsan követő árhullámok. A felső szakasz vízerőműveinek csucsüzemre járatása miatt, mintegy a természetes vizjárás felharmóniusaiként 24 órás periódusidejű hullámok vonulnék le a folyón. A vizállások és vizhozamok folyamatos előrejelzésének megoldására önként adódott az árhullámtranszformáció ismert Nash-féle kaszkádon alapuló eljárása. A kidolgozott gyakorlatban alkalmazható előrejelzési módszerrel a kisvizi tartomány természetes, valamint a középvizi tartomány ugy természetes mint mesterségesen befolyásolt vizjárása követhető és előrejelezhető. A rendelkezésre álló adatbázis hiányossága miatt a vizerőmő üzemcsucsból eredő hullámait az alkalmazott egyszerű séma nem képes követni. Itt csak nagyobb gyakoriságú adatlekérdezéssel, vagy a mesterséges hullámok alakulásában lévő szabályos ismétlődések kimutatását lehetővé tevő módszer alkalmazásával lehet tovább lépni. 1. Bevezetés A Dráva vizjárását jellemzik a viszonylag gyakran ismétlődő, egymást gyorsan követő árhullámok. A folyó Jugoszlávia és Magyarország határára eső közös érdekű szakaszán, mesterséges behatásra, a felső szakasz vizerőmüvének csucsüzemre járatása következtében mintegy a természetes vizjárás, azaz a természetes árhullámok felharmóniusaként állandóan 24 órás periódisidejü hullámok futnak le. Ez az állandó változás jellemzi a fokozatos ellapulás ellenére az egész magyar szakasz napi vizjárását. Adott körülmények mellett, amikor napjainkban a vizgazdálkodás üzemirányítása már az árvizi tájékoztatások mellett igényli a vizjárás folyamatos előrejelzését is, a feladat megoldása önként adott az árhullám transzformáció alábbiakban tárgyalt módszerre, amelyről egyébként a VITUKI hidrológiai előrejelzéssel foglalkozó osztályán már a korábbi évek során kellő számú tapasztalatot szereztek (3). Jelen kisérlet egy gyakorlatban alkalmazható előrejelzési módszer kidolgozására már az első menetben sikerrel járt, igy a kisvizi tartomány természetes, valamint a középvizi tartomány ugy természetes mint mesterségesen befolyásolt vizjárása követhető és előre32