A Magyar Hidrológiai Társaság II. Országos Vándorgyűlése III. kötet, Árvízvédelem – Belvízvédelem (Pécs, 1981. július 1-2.)

szintcsökkenést eredményezne. Megjegyezzük, hogy a nyárigátak mögötti tározótérfogat és az árhullámok magassága közötti összefüggést többen vizsgálták már, a általában megállapitptták, hogy a Tiszán a nyárigátak mögötti tározással jelentős tartós árvízszint csökkenést elérni nem lehet. Ugyanezt mutatták ki a nyárigátak elszakadási időpontját követő vizállás elemzések is. Ezért vizsgálatainknál e hatást elhanyagoltuk. 3. Fejlesztési javaslat A mezőgazdasági üzemek és a teljes Tiszavölgy árvízvédelmi érdekének összehangolásánál, a hullámtéren folyó mezőgazdasági hasznosításnál figyelemmel kell lenni arra, hogy 1./ a nyárigátakkal védett területek szerves részei a Tisza árvizi medrének, azok nem árvizmentesitett területek, és a jelenlegi "tulmagasitott" állapotban a 750 cm-t meghaladó szolnoki vízállások esetén e területek igénybevétele szükséges az árvizek károkozás nélküli levezetéséhez. 2./ Ebből egyértelműen következik, hogy a nyárigáttal védett területeken folytatott gazdálkodás - az árvizi meder jelenleg miatta - csak bizonyos, a gazdálkodó terhére történő kockázat vállalás mellett lehetséges. Mezőgazdasági, árvízvédelmi és gazdasági szempontból az egyes nyárigátakkal kapcsolatban javaslatunk a következő volt. A Tiszasüly-Kőtelki,Tószeg-felsőréti,Tószeg alsóréti,Vezsenyi,Tiszajenői nyárigátaknál a szolnoki 900 cm-es vizmérce szintnek megfelelő magasságig való kiépités., A kiépitések eredményeként 3743 ha területen az eddiginél lényegesen nagyobb biztonságú mezőgazdasági müvelés folytatható. A termelés kockázatára jellemző, hogy e területeken a kiépités után loo évből legfeljebb 5 évben várható árvizi elöntés. 5 nyárigátat a korábban engedélyezett szintre vissza kell bontani, 1 nyárigátnak az engedélyezett szintjét 50 cm-el csökkenteni kell. Azoknál a nyárigátaknál, ahol az engedélyezett szintre történő visszabontást javasoltuk,figyelembevettük, hogy a nyárigát áthelyezésére fordítandó jelentős költség a terület csökkenése miatt nincs arányban a várható gazdasági eredménynyel. Ugyan akkor ezeken a területeken a hullámtéri viszonyokat eltűrő,vagy kedvelő mező- vagy erdőgazdasági termelés folytatható. A Tiszar

off-Felsőréti,Tiszaroff-Alsóréti,Góitói,Tiszabő-Felsőréti és Nagyrév-i nyárigáttal mentett csökkent biztonságú területen fokozatosan áttérnek a mezőgazdasági üzemek az erdészeti hasznosításra. A Szajol-i. Mirhó-Szandai,Tószeg- . Felsőréti,Tószep-Alsóréti,Tiszajenői nyárigátak uj nyomvonalra helyezésének terveztetését az érdekelt üzemek megkezdték. A fejlesztési javaslat jóváhagyását és a területen történő tudatosítását követően árvizes időszakban a termelő üzemek a nyárigátakon nem folytatnak védekezési munkákat. Igy remény van arra, hogy a hullámtéri területek mezőgazdasági hasznositásának és az árvizek hidraulikailag kedvező és megfelelő biztonságú levezetésének összhangját sikerül újra, gazdaságosan megteremteni. 31