A Magyar Hidrológiai Társaság II. Országos Vándorgyűlése III. kötet, Árvízvédelem – Belvízvédelem (Pécs, 1981. július 1-2.)

2.2. Ajnelioráciős_beavatkozéa_elmélet

i_ala£i§i Az eredményes melioráció csak abban az esetben biztositható, ha a magas talajvizállás, illetve a talaj viz évi ingadozása miatti károsodást megszüntetjük. A talajjavítás érdekében tehát elsődleges feladat a talajvizállás szabályozása. A sós talajszintek kedvezőtlen vizvezetése miatt, a nyiltcsatornás talajvízszint süllyesztéstől lényeges eredményt nem várhatunk. Az alkalmazható technológiai megoldás a megfelelő drénezés. A kezdeti időszakban a kimosás sebességének növelése érdekében célszerű a terület forgatás nélküli mélylazitása. A megnövelt pórustórben a vízmozgás felgyorsul, igy az átmosatás könnyebben mehet végbe. A talaj átmosását célszerű, a tenyészidőn kivül nagyobb, a tenyészidőben, ha lehetséges kisebb viznormával öntözni. Feladatunkban a Cukorgyár őszi, téli üzemeltetéséből elsősorban a tenyészidőn kivül nyert nagy tömegű szennyvíz lehetővé tette a magasabb viznormával végrehajtható öntözést. A technológiai folyamatban Ca vegyületekkel szennyezett viz a talajrétegek szerkezetét, vízgazdálkodási tulajdonságait javitja. A genetikai talajképződési folyamatok biológiai tényezőit a meliorativ beavatkozás és talajjavítás időtartama alatt erdősítéssel módosíthatjuk. Az erdő, ezen belül is a nyárfa termelés gyökereivel áthálózza az aktiv talajréteget, igy az altalajlazitás után is lehetővé teszi az öntözőviznek, a gyökérzet mentén történő beszivárgását és a talaj javitását. Mivel a nyárfák fejlődése gyors, 10 - 15 évenként kitermelhető, a meliorációs időszak alatt is hasznosítjuk a területet, egyben az erdőtalajok biológiai talajképződési folyamatainak érvényesülését biztositjék. 2.3. A_drénhálózat_kialakitása A drénhálózat szerepe a talajvizszin süllyesztése, illetve adott szinten tartása. Ennek érdekében, a talajadottságok miatt a kivitelezésre u.n. kombinált drénezést javasoltunk. Ennek lényege az, hogy a 20 m-ként beépitett perforált műanyag dréncsövekre merőlegesen, de vertikálisan mintegy 20 - 30 cm-el magasabban vakonddréneket alakítunk ki. A vakonddrén elősegiti a talaj B szintjének viztelenitését és az összegyűjtött vizet a perforált műanyag drének felé vezeti. Ez lehetővé teszi, elsősorban az erdő kifejlődése előtt a talajréteg intenzivebb viztelenitését és az aktiv talajréteg átmosását. A dréncsövek és vakonddrének jobb vizvezetése érdekében a drénhálózat szürözósót javasoltuk. A szűrőrétegnek legalább olyan vastagságúnak kell lenni, hogy azt a vakonddrén messe. Ennek hiányában a szűrőréteg és vakonddrén között intenziv kolmatálódás miatt a viz átszivárgása a vakonddrénből esetenként jelentősen lecsökkent, tehát a gyorsított összegyülekezési célt nem érjük el. 254