A Magyar Hidrológiai Társaság II. Országos Vándorgyűlése III. kötet, Árvízvédelem – Belvízvédelem (Pécs, 1981. július 1-2.)

Az A és B szint egyenletesebb átmosása érdekében célszerű a vakdrének fölötti talajréteg forgatás nélküli lazitása. A talajlazitás megnöveli a tározható viz mennyiségét, egyben a vízmozgás a megnövelt pórustérből gyorsabban képes kimosni a káros Na sókat, ugyanakkor az öntözővizben lévő Ca és szevesanyagok egy nagyobb felületen képesek a talajréteggel érintkezni és a talajjavítást elősegíteni. A fellazitott feltalaj elősegíti a növényzet gyökérhálózatának kifejlődését. A talaj képződési folyamatok elősegitése érdekében ennek jelentős szerepe van. A nagy felületet behálózó gyökértömeg a későbbiek folyamén a talaj szerkezetének, ennek következtében a vízgazdálkodásának javitását eredményezi. A drénhálózat vizét nyilt csatornákon át vezetjük el a területről. A talajrétegen átszűrt víz lebegőanyagoktól és szennyezőanyagtól mentes, igy annak egy része ismételten felhasználható, ha azt visszajuttatjuk az üzembe. Természetesen a technológiai folyamatokra alkalmatlan, de mosóvízként felhasználható. A víz forgatása nem eredményez károsodást a későbbiek folyamán, mert részben a gyártás technológiai vizzel higitjuk, másrészben az innen kikerülő észiszap a viz kémiai javítását biztositja. 3. Öntözés Az öntözés a Cukorgyár őszi, téli üzemelése miatt, elsősorban a szennyvíz képződésének időszakában történik. A szennyvíz képződés helyétől a felhasználási területig zárt, felszín alatti csőhálózatban alacsony nyomással mozog. A benne levő lebegőanyagok miatt szükséges volt a viz sebességének növelése annak érdekében, hogy a csőhálózatban a kiülepedés ne következhessen be. Az általános gyakorlatban alkalmazott V

mi

n = 0,5 m/s sebesség alsó határét a fenti okok miatt 1 m/s-ban határoztuk meg. A naponta megtermelt szennyvizet folyamatosan öntözzük ki a hasznosítandó területen ugy, hogy a felszín alatti csőhálózat hidránsaiból, flexibilis csövön keresztül felületi öntözést alkalmazunk. Az alkalmazott viznorma 300 mm, ami erdő esetében megengedett. Az árasztó öntözés miatt természetesen bizonyos mértékben tereprendezést kell végezni az egyenletes vízborítás érdekében. Az egy-egy napon végrehajtandó öntözés területét földgátak határolják, hogy a felületén történő vízmozgás ne következhessen be és a vizet talajrétegen át kényszeritsük a drénhálózatba. Természetesen a téli öntözés a fagyos napokon nem teszi lehetővé a talajba szivárgást. Ez azonban nem jelent lényeges károsodást. Megfelelő nyárfa fajok kiválasztása esetében a vizboritás nem okoz lényeges károsodást még a tenyészidőben sem, a jelen esetben pedig a tenyészidőn kívül történik az árasztás. A tavaszi olvadás időszakéban a viz beszivárgása megindul és az intenzív vegetációs élet kezdetéig lezárul. 255