A Magyar Hidrológiai Társaság II. Országos Vándorgyűlése III. kötet, Árvízvédelem – Belvízvédelem (Pécs, 1981. július 1-2.)

a tervező elsődleges feladata annak a tényezőnek meghatározása, mely azt létrehozta. Ennek ismeretében, a talajgenetikai hatások megváltoztatáséval várható a talaj minőségi és termékenységi tulajdonságainak megváltozása. 2. Előzmények A Budapesti Műszaki Egyetem Vízgazdálkodási Tanszéke, az Északmagyarországi Vízügyi Igazgatóság megbízásában foglalkozott a Szerencs-Mezőzombor térségében a mélyben sós szikes talaj meliorációs javitásátal. A feladatban kettős célt kívántunk elérni. A Szerencsi Cukorgyár termelése folyamán jelentős mennyiségű szennyvizet termel, melyet ezideig ülepítő és rothasztó tavakba vezetve, gyakorlatilag csak a természetes öntisztitási folyamatok után vezettek a befogadóba. Ez a tisztitás természetesen nem felelt meg a kivánt tisztitási folyamatnak, igy jelentős mennyiségű szerves eredetű szennyviz került a befogadó élő vízfolyásra. Emiatt szükségessé vélt a szennyvíznek a környezetvédelmi szempontból is megfelelő tisztitása. FeladatunK tehát kettős célú volt. A jelenlegi állapotéban, gyenge minőségű legelő szikes talajénak javitésa és a Cukorgyárban képződött szennyviz mezőgazdasági hasznosítása és tisztitása. 2.1. A h

asznosítandó terület ismertetése A melioráció céljára kijelölt terület Szerencs, Mezőzombor, Taktaszada által határolt térségben helyezkedik el. A felszin a Szerencs - Mezőzombor közötti közúttól D-Ny-i irányban egyenletesen esik Taktaszada felé. A terület talaja mélyben sós réti talaj. A szikesedési folyamatot elsősorban a magas talaj vizáilés idézi elő, mely a domborzat függvényében 40-80 cm mélységben helyezkedik el. Emiatt a mélyebb tereppontokon a Kapilláris vizemelóa miatt gyakran a felszinig kimutatható a sófelhalmozódás, mig a magasabb terepszakaszokra sófelhalmozódás 30-50 cm-es mélységben található. A talajban felhalmózodott nátrium sók miatt elsősorban a vízgazdálkodás kedvezőtlen, ami az intenziv mezőgazdasági termelést nem teszi lehetővé. A sekély, helyenként teljesen hiányos feltalaj nem teszi lehetővé a megfelelő talajmüvelést, mert sekély müvelés esetében is fennállhat a másodlagos szikeeedés, tehát a termőréteg vastagságának a további csökkenése. Emiatt a térségben gazdálkodó termelőszövetkezet a területet csupán legelőként hasznosítja. Csapadékos, hóolvadásos IdőszakDan, a rossz /0,5-3 mm/ó/ vizéteresztő képességű talaj a vizet befogadni nem képes, az a területen tározódik, mig a lejtésviszonyok miatt lassan el nem szivárog a felszínen. Ez a gyakorlatban a csapadékos időszakban a terület hasznosítását lehetetlenné teszi. A sekély termőréteg miatt a kevés hasznosan tározott vízkészlet a nyári száraz időszakban a növényzet vízellátását kielégíteni nem tudja. Ez azt eredményezi, hogy az aszályosabb időszakban a területen jelenleg élő gyepnövényzet vízellátása sem biztosított, igy a növényzet kipusztul. Az elmondottak alapján megállapítható, hogy a jelen állapotban, megfelelő melioráció nélkül, a magasabb termelési értéic ezen a területen nem biztositható . 253