A Magyar Hidrológiai Társaság II. Országos Vándorgyűlése III. kötet, Árvízvédelem – Belvízvédelem (Pécs, 1981. július 1-2.)
kintő ábrázolására. Végül a fontos alapanyagok közé soroljuk az uj és régebbi vizrajzi felvételek térképanyagá t. Az uj anyag a keresztezésekhez tartozó töltésszelvény-értékek meghatározásához adja a legmegbízhatóbb alapot és méretek levételére is igen jól használható /lásd 4. pont!/. A régi vizrajzi térképek pedig hajdani medrek nyomvonalát hitelesen bizonyítják. 2.3« Műszerek A képpárok térhatású szemlélésének közismert műszere a tükrös sztereoszkó p. A nálunk használatos változatok segítségével 3»5-szeres nagyításban állítható e16 a terep térbeli modellje. Rátét nélkül használva a nagyitás megszűnik, viszont jóval nagyobb terület tekinthető át. Az interpret oszkó p a fényképinterpretáció egyik korszerű eszköze. Előnye, hogy a térmodell a képek tologatása nélkül előállithatd és a teljes modell egy beállítással vizsgálható. Nagyitása kétszerestől tizenötszörösig folyamatosan változtatható /"gumioptika"/» igy a szemlélés megszakítása nélkül át lehet térni a nagyobb terület áttekintéséről a részletek tanulmányozására. Relativ magasságkülönbségek mérésére is alkalmas. 3. Rejtett folyómedrek felderítésének munkamenete A régi folyómedrek nyomvonalának felderítésére az alábbi munkamenetet alakitottuk ki: 3.1. Anjraggyü^tés_és_an2agrendezés Összegyűjtjük és rendezzük a vizsgálandó folyószakaszra az alábbi anyagokat: - légifényképek kontakt másolatai /fényképsoronként rendezve/ - 1:10 000 ma. topográfiai térképek /folyásirány szerint rendezve/ - 1:25 000 ma. topográfiai térképek /folyásirány szerint rendezve/ - vizrajzi térképek /uj és régi/ /folyásirány szerint rendezve/ 3.2. Régi_medrek_ki^elölése 3.2.1. Sztereoszkópon vagy interpretoszkópon fényképsoronként sorozatosan előállítju k a 60 %-os átfedésü fényképpárokból a folyómenti terep térmodelljé t és színes irónnal az egyik képen bejelöljük a mélyvonalként észlelhető régi medreket, mederszakaszokat a folyó mentén alulról felfelé haladva. 3.2.2. A fényképek és a térképek párhuzamos tanulmányozásáva l /most már sztereoszkóp nélkül/ megrajzoljuk a fényképeken az előző pontbeli műveletnél figyelmen kivül hagyott, csak tónuskülönbséggel vagy csak térképen jelentkező régi medreket, ennek során a kétféle vizsgálat eredményéből kialakítjuk a fényképeken a hajdani medrek lehetőleg összefüggő rendszerét. E műveletnél szem előtt tartjuk, hogy a vizsgált folyószakaszra a mederváltozások melyik tipusa jellemző /lásd 1. pont!/. 3.2.3» A fényképekről átszerkesztjük a medreket az 1:25 000 ma. topográfiai térképekr e azonos pontok alapján. A szerkesztés célszerűen redukciós körzővel történhet. Ennél a munkánál figyelembe kell venni azt a tényt, hogy a kontakt má?o
