A Magyar Hidrológiai Társaság II. Országos Vándorgyűlése III. kötet, Árvízvédelem – Belvízvédelem (Pécs, 1981. július 1-2.)
minden öblözetre vonatkozóan. Ez viszont ténylegesen egy léposős védettségi szintrendszert jelenthet a folyók védvonalán, amit ha a kiinduló feltételezés helyes, tudomásul kell venni, mint az optimalitás szükségszerű következményét. b./ A modellkészitás egyik alap pillérének tekinthető kárszámitási eljárás során négy kárkategóriából történő kiindulást alkalmazunk. Ezek a következők: _ szivárgási, buzgérosodási, és a védekezési folyamat rongálási kárai, - a védekezés költségei, - mentési, kitelepítési károk, - az esetleges elboritás következtében előálló károk. o./ Az árhullámok időbeni tartósságát - mind azok bekövetkezési valószínűségeiben /gyakoriságaiban/, mind a gátak védőképességének meghatározásában - beépitjük a modell alapinformáoiói közé. d./ A vizsgált öblözet védettségi viszonyait nem egy paraméterrel jellemezzük /védőképesség, cm-ben/, hanem, egy 8 dimenziós vektorral, vagy vektorrendszerrel. Ez a paramóterrendszer a védettségi viszonyokat az árvizi terhelés olyan különböző szintjei mellett irja le, amely szintek a védelemre, a keletkező károk jellegére vonatkozóan küszöbértéket jelentenek. Ezen rendszer segítségével a védrendszer eredménye, kookázati szintje, a hozzátartozó várható el nem hárítható károsodás szintje, költségei, illetőleg az egyszeri védekezés eredményei, költségei jól szótválaszthatók lesznek, elemezhetőkké válnak. A védrendszer kockázatának számításához paraméterként szükségünk volt azon árvízszint megállapítására, mely árvízszintnél nagyobb magasságú árvizek tartományában a meglévő védelmi rendszer /gátrendszer/ önmagában mér nem nyújt védelmet, ós igy védekezési tevékenység kifejtése nélkül már negativ hatásokkal kell számolnunk /abszolút védőképesség! szint h^ /. A várható el nem hárítható károsodás számításához szükségünk volt azon árvízszint megállapítására, mely árvízszintnél nagyobb magasságú árvizek tartományéban a védekezés már olyan intenzitású, hogy rongálási, letaposási károkkal, az esetlegesen mozgósított véderő bevetése által előálló termelés kiesési károkkal kell számolni /"kármentes védőképesség!" szint h 2 /. A várható elháritott károsodás számításakor abból indultunk ki, hogy egy árvizvédelmi kapacitás /gátrendszer/ önmagában vett megléte bizonyos tartományba eső árhullámok esetén nem osupán elöntés!, elboritási károktól, hanem védekezési - mozgósítási költségektől, mentósi-kitelepitési költségektől is mentesít /hiszen ha nem lenne gátrendszer, vagy alacsonyabb szinvönalu lenne, az utóbbi két tényező kisebb árvízszintek előállása esetén is jelentkezne/. Igy a várható elháritott károsodás számításához szükségünk volt: - azon elképzelt árvízszintre, mely szintig csupán védekezéssel /gátrendszer hiányát feltételezve/ a területet ármentesitenl lehet. Ezt a szintet "fiktiv 146 I
