A Magyar Hidrológiai Társaság II. Országos Vándorgyűlése III. kötet, Árvízvédelem – Belvízvédelem (Pécs, 1981. július 1-2.)
védőképesség!" szintnek nevezzük /h^/ megjegyezve, hogy ezen szint nem is minden esetben fiktiv, hiszen pl. a nyári gátak maximális tarthatóságának szintjót is jelentheti, ha vannak nyári gátak, - azon elképzelt árvízszintre, mely szint után /gátrendszer hiányát feltételezve /a veszélyeztetett területen a mentést, kitelepítést meg kell kezdeni /h^/. Várható védekezési eredmény számításához az "abszolút védőképessógi" érték ós a "kármentes védőképessógi" érték ismeretén tul szükségünk volt _ azon árvízszint meghatározására, mely árvízszintnél az öblözet védvonalrendszere maximális védekezéssel, közerő bevetéssel még éppen tartható /"védőképessógi" szint /h^/, - azon árvízszint meghatározására, mely árvízszint fellépése esetén max imá l is védekezést feltételezve is, a mentést, kitelepítést meg kell kezdeni /"nentendősógi" szint /h^/» - azon árvízszint meghatározására, mely árvízszint fellépése esetén - azon feltételezés mellett, hogy van gátrendszerünk, de nem védekezünk, - a mentést, kitelepítést meg kell kezdeni /"abszolút mentendőségi" szint /h^/. Az előzőekben ismertetett h^-h^ paraméter értékeit a következő sematikus ábrán szemléltetjük: A i e./ A modell gazdasági alapadatrendszerébe beépítjük a különböző jellegű vagyonértékek és a termelés alakulásának függvényeit, illetőleg ezen függvényeknek /értékeknek/ a különböző árvízszintek által való veszélyeztetettségét, károsodás! fokait kifejező transzformációs függvényeit. f./ A modell oólrendszerét olyan gazdasági mutatók alapján szerkesztjük meg, mely a kiépítettség azon szintjelre való törekvést valósítja meg, amely szin147
