A Magyar Hidrológiai Társaság II. Országos Vándorgyűlése III. kötet, Árvízvédelem – Belvízvédelem (Pécs, 1981. július 1-2.)

közt sorolta fel és Így kezelte, másrésze viszont eredmény elemként kezelte, •int várható elhárított "költségkárt» /ha a vádrendszer kiépítettségét megnöveltük/. Mindkét megoldás önmagában véve hibás, mert "elfeledkezik" a védekezési költségösszegekhez tartozó védekezési eredményről. Leszögezhetjük, hogy a védekezési munkák megnövelik a vódrendszer önmagában vett védőképességét és Így e növekményre eső kártételek elmaradását eredményezik. Vagyis az eredeti vódrendszer mellett egy másik védrendszer, a védekezési munkák által ideiglenesen megteremtett - és élettartamát tekintve is ideiglenes - védelmi rendszer le funkcionál, amelynek éppen ugy megvan a maga ráfordítás- és eredményvetülete, mint az eredetinek. f./ A vizsgált modellek célfüggvényeikben eredményt vagy eredményköltség hányadost maximáltak, illetőleg költséget vagy kockázat + ráfordítást minimalizáltak feltételi rendszerük megoldás halmazán, és az ezen feladatok megoldásaiból adódó klépitettségi szinteket nevezték népgazdasági szempontból optimálisnak. A oélfüggvények ilyen módon történő megválasztása szintén hibás, mert az ilyen mutatók alapján történő optimalizálás ei*edményéről kimutatható, hogy az nagy valószínűséggel nem a népgazdasági optimumot, hanem a kiépítettség alul vagy túltervezését javasolja. 3. A továbblépés lehetőségeiről, módozatairól A gyakorlatban felhasználható, a döntéshozatalt megalapozó közgazdasági-matematikai számitások, modellek felépítése /konstrukoiói/ során először is ki kell küszöbölni az a.-f., pontokban megfogalmazott hibákat, illetőleg meg kell oldani az ugyan ott felvetett problémákat. Másodszor pedig az 1. pont utolsó mondatában foglaltakra építve meg kell találni azt a mutatórendszert, amely tartalmában a gazdaságilag ténylegesen optimális kiépítési szintek meghatározásához vezet. Egy a fenti követelményeknek eleget tevő modell felépítése a következőképpen történhet. a./ A vizsgálatokat szigorúan öblözeti szintre vonatkozóan végezzük el, tudomásul véve, hogy az öblözetek /definioióból adódó módon/ függetlenek egymástői, és igy a fajlagos határvédettségük szintje, vagyis a A kiépítés tervezett szintjének utolsó egysége tartományéban fellépő árhullámok várható kárhatása, a kiépítés működőképes élettartamára vonat. C- kozóan A kiépítés utolsó egysége megvalósításának és működtetésének költségösszege. hányados, ha gazdaságilag optimum helyzetben vagyunk, azonos kell, hogy legyen 145