A Magyar Hidrológiai Társaság II. Országos Vándorgyűlése II. kötet, Hidrogeológia (Pécs, 1981. július 1-2.)

MEGYERI MIHÁLY–TÓTH BÉLA–VARGA PÉTER: A geofizika és a hidrodinamika alkalmazása a rezervoársajátságok meghatározásában

* = [ (2h - 61) EF 1 ER - EF (1) A fenti képletben h és l a rugalmas Föld viselkedését leiró Love számok [6], A a merev, rugalmatlan Föld esetére érvényes elméleti dilatációs amplitúdó, mely csillagászati adatok alapján nagy pontossággal számitható minden fél és egésznapos árapályhullám esetére. E„ a folyadék és E_ a kőzetmatrix összer K nyomási modulusa. A képlet alapján végezhető porozitás vizsgálatokat jelentős mértékben nehezíti, hogy E szinte sohasem ismert. Különböző kőzetfizikai vizsgálatok alapján [7] a (2.0 - 2.5) - 10

1

1 ^ közötti értéket használtunk. Egy kocm rábbi vizsgálat alapján [8] azonban tudjuk, hogy a kőzetmatrix összenyomás! modulus bizonytalan meghatározottságából eredő hiba nem nagy. A porozitás számítása (1) képlet segítségével megvalósítható módja az u.n. effektiv porozitás értékét szolgáltatja, hiszen a mobil folyadéktartalomról szolgáltat információt. Fontos kérdés, hogy a kapott porozitás értékek a furólyuk mekkora nagyságú környezetére jellemzőek. A A dilatáció értelmezése szerint: ahol AT a dilatálódott folyadéktérfogat és T a dilatációs mozgásban résztvevő folyadék térfogata. Elméleti számitások alapján A értéke meghatározható [8]s A = 0.48 - A A dilatálódott folyadéktérfogat az egyes elemi árapályhullámok esetében vizsgálataink szerint 150-200 cm

3. Ha 10 % porozitást tételezünk fel, akkor (2) képlet alapján a luniszoláris hatás következtében fellépő dilatációban a fúrás környezetének 10 méter nagyságrenddel jellemezhető környezete vesz részt. Eddig mintegy 15 fúráson végzett nyomásváltozás megfigyelési idősor alapján kíséreltük meg a luniszoláris hatást kimutatni illetve segítségével a porozitás értékét meghatározni. Az ábrán a Nagylengyel 301 jelű fúráson megfigyelt nyomásváltozások spektruma, a légnyomás és a hőmérsékleti spektrumok vannak feltüntetve. A furólyukon mért nyomásváltozások spektruma mintegy két hetes megfigyelési sorozat alapján lett meghatározva. A luniszoláris hatás jelenlétét mutatja, hogy a fél (30°/h) és az egésznapos (15°/h) hullámok aránya olyan mint az elméleti árapályban. Megfigyelési eredményeinket a meteorológiai hatások tapasztalatunk szerint erősen torzítják. Elsősorban a hőmérsékletváltozások befolyásolják azokat. A meteorológiai hatások kizárása nehézséget jelentenek, mert elsősorban az árapályfrekvenciákpn illetve azok 96