A Magyar Hidrológiai Társaság II. Országos Vándorgyűlése II. kötet, Hidrogeológia (Pécs, 1981. július 1-2.)

MEGYERI MIHÁLY–TÓTH BÉLA–VARGA PÉTER: A geofizika és a hidrodinamika alkalmazása a rezervoársajátságok meghatározásában

Több esetben a nyomásváltozásban erős zajok is mérhetők, amikor az előbb emiitett értelmezési módszer nem alkalmazható. Kirivó példát mutat erre a 2. ábra. Az értelmezhetőség körének bővitése érdekében kidolgozott hatékony zavarszürés-értelmezési módszer /2/ segítségével a 0,005 2. ábra mérési éredménye megbízhatóan értelmezhető. A pulzációs vizsgálatok többségére a nagylengyeli repedezett-kavernás, nagy viszkozitású olajat tartalmazó, elvizesedett tárolóknál került sor. A vizsgálatok célja a tárolótér pontosabb megismerése volt olyan blokkokban, ahol a másodlagos művelési program üzemi kísérleteit tervezzük. A tanulmány készítésének időpontjáig a nagylengyeli tárolóban 7 kutcsoportot vizsgáltunk meg, és 31 kutpár közötti tárolótér paramétereit ismertük meg. A blokk tárolókőzete repedezett, karsztosodás utján kavernás oldási üregeket tartalmazó dolomit. A tároló müvelése aktiv talpiviz-kiszoritással folyt, jó hatásfokkal. A cikk készítésének időpontjában a blokk átlagosan 94 % víztartalommal termelt. Ismeretes, hogy a karbonátos repedezett-kavernás kőzetek tárolótere rendkívül bonyolult. Sem a tárolótér abszolút nagysága, sem annak térbeli változása nem határozható meg azokkal a módszerekkel, amelyeket a homokkő-tárolóknál sikeresen alkalmazunk. A tároló kutjain elvégzett pulzációs .mérések értelmezési adatai jól felhasználhatók voltak a tárolókép meghatározásánál. A 3. ábrán látható tárolómodellt.egy komplex értelmezési munka alapján lehetett nagy megbízhatósággal meghatározni [3]. Az értelmezésben felhasználtuk a fúrási, karotázs, magvizsgálati, hidrodinamikai és termelési adatokat. A másodlagos és harmadlagos művelési módszerek mindinkább megkívánják a hasonlóan összetett vizsgálatokat, értelmezéseket, mivel nagyobb megbízhatóságú modelleket igényelnek az elsődleges művelési módszereknél. A Föld árapálya a tározó kőzet deformálódását eredményezi. Hatására a tározó hézagtérfogatának, porozitásának megváltozását követően a furólyukba folyadék préselődik és ez nyomásváltozást eredményez. A nyomásváltozás (P) és a porozitás (0) közti kapcsolat leirására Robinson és Bell munkájából [4] kiindulva a következő kifejezés adható meg [5]s 95