A Magyar Hidrológiai Társaság II. Országos Vándorgyűlése II. kötet, Hidrogeológia (Pécs, 1981. július 1-2.)

MEGYERI MIHÁLY–TÓTH BÉLA–VARGA PÉTER: A geofizika és a hidrodinamika alkalmazása a rezervoársajátságok meghatározásában

Az interferencia vizsgálatnak nevezett mérési módszereknél a folyadék tároló egy másik pontjában mesterségesen gerjesztünk nyomáshullámot, melynek hatását figyeljük meg a megfigyelőkutban.. A szeizmikus mérésekhez hasonlóan a jel terjedési sebességéből és amplitúdó csökkenéséből következtetések vonhatók le a két kut közötti tér tulajdonságairól. A földi árapály hatásának felhasználásával a megfigyelőkutban természetes eredetű nyomáshullámokat regisztrálunk. Ismeretes, hogy a gravitációs erőtér változására a földkéreg deformálódik. A kőzetváz méretváltozása maga után vonja a pórusokban, hézagokban lévő folyadék nyomásváltozását. A kéreg méretváltozása földfizikai adatokból jól ismert. A nyomásváltozás mértéke attól függ, hogy hogyan aránylik egymáshoz a hézag térfogata és a hézag méretváltozása. A fenti nyomásváltozásmérési feladatokhoz alkalmazott műszer lényeges tulajdonsága a nagy érzékenység, ill. felbontóképesség. Ugyanakkor általában a folyadéktároló rétegek nyomása 10 bar nagyságrendű, hőmérséklete pedig 100-200°C. A feladat megoldására a magyar olajipar egy, a kútfejen alkalmazható műszert és mérési technológiát szabadalmaztatott. A folyadékkal gázmentesen feltöltött, stacioner hőmérsékleteloszlású kútban a kutfejnyomás ugyanugy változik, mint a kúttal megnyitott rétegé. A felszínen referencianyomáshoz viszonyított nyomáskülönbség méréssel értük el a szükséges felbontóképességet, ÍO bar, azaz 0,1 mm vizoszlop érzékenységgel végezzük a méréseket. A szabadalom lényege a referencianyomást előállító szerkezet megfelelő hőmérséklet stabilizálása és kialakítása. Az eszközzel jelenleg 3 bar fölötti kutfejnyomás mellett végezzük a méréseket. Szabadfelszinü vizkutakban szénhidrogén folyadék alkalmazásával létesítünk atmoszférikus feletti nyomást a kútfejen. Kidolgozás alatt van a vizkutak folyadéknivójának és gáztárolók nyomásváltozásának mérési technológiája ugyanezen eszközzel. A hagyományos nyomásemelkedési és csökkenési vizsgálatok kvantitativ módon megadják a vizsgált kut hidraulikus kapcsolatának minőségét a kúttal megnyitott tárolóval, a tároló áteresztőképességét és folyadékvezető képességének változását bizonyos távolságon belül. Az interferenciavizsgálatok adhatnak feleletet a tárolók porozitására és két vizsgált kut közötti átlagos áteresztőképességére. Szakirodalmi adatok szerint az interferenciavizsgálatokat kiterjedten alkalmazzák a tárolóparaméterek megismerésére, és különösen pulzációs vizsgálatokkal nyernek értékes eredményeket. A kőolaj- és földgázbányászati gyakorlatban elsősorban a nem homokkő tipusu tárolók porozitásának meghatározása járt nehézséggel. Ez az oka annak, hogy a tanulmány megírásának időpontjáig az interferencia módszerrel vizsgált 51 kutpár közül 40 kutpár repedezett, kavernás tárolókon történt.