A Magyar Hidrológiai Társaság II. Országos Vándorgyűlése II. kötet, Hidrogeológia (Pécs, 1981. július 1-2.)
MAJOR PÁL: A fedőréteg és a talajvíz vízháztartási elemeinek mérése
lönböző gyakoriságot kivánhat meg. Ezek a küvetelmétjek is arra utalnak, hogy különböző tipusu állomásokat kell létrehoznunk , mert a magasabb rendű /felszereltségü/ állomás gyakoribb észlelési adatai lehetővé teszik — a tipusterületi létesítési elv alapján /lásd később/— a nagyobb gyakoriságú adatok segítségével a kisebb gyakoriságú mérési adatok interpolációs stiritését is. 3« Az észlelési helyek, állomások sűrűsége, száma. Az adatok területi általánosításának elve Az állomások létesítését, számát, elhelyezését, elsősorban két alapvető, de egymással ellentétes követelmény határozza meg. a/ A korszerű műszerekkel felszerelt, minden szükséges elemet és kontrol-elemet mérő állomás létesítése költséges, tehát az állomások minimális számára kell törekednünk a költségek szempontjából. b/ Tekintve, hogy az állomások célja nemcsak a saját környezetük, létesítési pontjuk jellemző értékeirek mérése, meghatározása, hanem azok területi-országos általánosítása is, igy ez a követelmény minél több állomás létesítését, felállítását igényli. Megoldásra a tipusterületi létesítési el v alkalmazása javasolható. Ezt az elvet az 1970-es évek elején dolgoztuk ki a Kisalföldön, amikor egy regionális nedvességmérő hálózatot létesítettünk a Győri medencében /6/. Az akkor elvégzett reprezentativitási vizsgálatok igazolták a tipusterületi létesitési elv alkalmazásának jogosultságát /7/. Ez az elv az alábbiakban vázolható: Nézzük meg elsősorban, hogy egy adott területen, egy adott ponton melyek azok a tényezők, amelyek a vízháztartás elemeit, ill« azok változását meghatározzák. /A csapadékról és az emberi tevékenység következtében egy területen jelentkező csapadókjellegü vízmennyiségről most nem beszélünk, tekintve, hogy ezek területi általánosítása, iE. területi meghatározása megoldott feladatnak tekinthető./ Ezek a tényezők: - A fedőréteg vastagsága és minősége « /Fedőrétegen itt a talajvízszint és a felszin közötti rétegösszletet értjük./ Nyilvánvaló, hogy a beszivárgást, a párolgást, a nedvességtározódás és a talajviztározódás mennyiségét, a felszini és a felszínalatti áramlásokat erősen befolyásolja éa meghatározza a fedőréteg fizikai tulajdonsága, valamint mélységbeli kiterjedése ia. - A területen lévő víz főfogyasztója a növényzet. A különböző növényfajták más és más mennyiségű vizet használnak fel. Nem lehet közömbös tehát,hogy vizsgált területünkön milyen növényfajták, vagy milyen mezőgazdasági művelési ága k alakultak ki. - A talajvíz terep alatti , időben változó mélység e hatással van a fedőréteg nedvességtartalmára, és igy befolyásolja mind a beszivárgási, mind az evapotranspirációs folyamatokat. - Természetes, hogy egyébként teljesen azonos körülmények között is változhatnak a vízháztartás elemei két pontban, ha ezeken különböző az emberi tevékenység hatása , vagy az egyik időszakosan vizjárta területen van , mig a másikat a viz sohasem borítja el. 67
