A Magyar Hidrológiai Társaság II. Országos Vándorgyűlése II. kötet, Hidrogeológia (Pécs, 1981. július 1-2.)
MAJOR PÁL: A fedőréteg és a talajvíz vízháztartási elemeinek mérése
- Végül külön indoklás nélkül nyilvánvaló, hogy a meteorológiai tényező k hatással vannak a vizháztartási elemek időben éa térben való alakulására» Ezek a tényezők az ország sikvidéki területein is igen változóak. Nyilvánvaló, hogy egy adott helyen a kiválasztott tényezők alakulásától függően változnak a vízháztartás egyes elemei és a befolyásoló tényezők hatására ez a változás igen nagymértékű lehet. Ez az időben és térben is jelentkező változás, ill. azok folyamatos meghatározása kiterjedt észlelő hálózatot követelne meg. Első elgondolásunk az lehetne, hogy egyenlő távolságra hálószeiüen telepitett észlelő hálózattal letetne a feladatot megoldani. Kétségtelen, hogy egy nagyon sürü hálózatban telepitett mérőhelyek folyamatos üzemeltetése minden igényt kielégítő információt adhatna. Ez a megoldás azonban rendkívül költséges, nemcsak a telepítéshez szükséges beruházás, hanem az üzemeltetés, a fenntartás és az adatfeldolgozás miatt is* Amennyiben egymástól nagy távolságra lévő hálózatban telepitett mérőhelyekkel létesítenék a mérőhálózatot, ugy az egyes észlelőhelyek adatai — amelyek a szabályos hálózatból adódóan tulajdonképpen véletlen jelleggel jellemzik a különböző adottságokat — egyrészt nem minden tipusu adottságot jellemeznének, másrészt egy adottság-tipusra feleslegesen sok, redundáns adatokat szolgáltatnának. Ez az ut tehát nem járható. Olyan megoldást kell találni, amely nem tul sole mérőhellyel létrehozható,de amellett biztosítani tudja a célkitűzéseink megvalósításához szükséges információkat, lehetőséget ad fejlesztésre és üzemeltetése, fenntartása sem tul költséges. Ilyen hálózat kialakításához célszerűen az alábbi szempontokat kell figyelembe venni: a/ Az egyes vizháztartási elemek alakulását befolyásoló tényezők figyelembe vételével olyan részterületekre kell bontani sikvidéki területeinket, amelyeken a különböző, a vizháztartási elemeket befolyásoló tényezők hatása azonosnak tekinthető. b/ Ki kell választani e részterületek közül egyes típusterületeket, amelyeken mért, meghatározott vizháztartási elemek más, de a befolyásoló tényezők szempontjából azonosnak vehető területekre feltehetően tényleges mérések nélkül általánosíthatók. A feltétel az, hogy minden tipusu részterületen legyen mérőhelyünk, hiszen az eddigi vizsgálatok /6,7/ azt bizonyították, hogy e részterületeken mért elemek a hidrológiai hasonlóság alapján általánosíthatók a hatásaiban azonosnak tekintett más részterületekre, igy nem szükséges minden részterület mérése. c/ A meteorológiai tényezők változékonysága ós ellenőrzési lehetőség megteremtése céljából azonban szükséges, hogy egy típuson belül több, egymástól távol lévő területen jelöljünk ki mérőállomásokat azért, hogy az ellenőrzésen kivül az egyébként azonos tipusu területeken a mérési adatok alapján számítással határozhassuk meg a változó meteorológiai tényezők hatását. d/ A fenti elképzelések alapján egy elképzelt /szubjektív/ számú, mindenképpen minimális számú állomásból álló hálózat létesitése látszik szükségesnek,amely az üzemelési adatok alapján, és a szükségletnek megfelelően bővithető. Az e témában kiművelt alapelvek alapján készítettük el 1978-ban a sikvidéki, területi, hidrológiai állomáshálózat koncepcióját /8/, amely szerint "A", "B" és "C" tipusu állomások üzemeltetését javasoltuk. Az ezeken történő, elképzelt mérési tevékenységet az I. és II. táblázat ismerteti. 88
