A Magyar Hidrológiai Társaság II. Országos Vándorgyűlése II. kötet, Hidrogeológia (Pécs, 1981. július 1-2.)
MAJOR PÁL: A fedőréteg és a talajvíz vízháztartási elemeinek mérése
T^=0 időpontban lévő talajviz felszínnel zárt hasábra felirt vizháztartási egyenletet, illetve annak elemeit is. Ha B t y a talajvíz felszínét elérő un. tényleges beszivárgás és E t v a talajvízből történő párolgás, akkor B t y = E t y+AR+AM+AV t v, illetve /3/ Btv" Etv = ± A R± A% A Vtv /4 / Vonjuk össze a /2/ és /4/ egyenleteinket! CS+ü-I-B t v+E t v = E t r+^L+AR' + AV f+AV n /5/ Lényegében tehát a /2/ - /5/ egyenletek vizmérlegelemainek mérését-meghatározását kell megoldanunk. Ezek a mérések közvetlenül csak a CS és Ö értékét határozzák meg, mig a többieket ma még csak mérés-számitási eljárással állapithatjuk meg. Már itt elöljáróban meg kell emliteni, hogy az egyes vizmérlegelemek meghatározása ma megnyugtató módon nem megoldott, ezért uj, de kipróbált, vagy nálunk kevésbé alkalmazott mérési-módszertani eljárásokat javasoltunk« Ezek: - a kutcauportos talajvizálláa észlelé s és B t y /valamint a A R, A V^ v/ és közvetve E^ r meghatározására /1,2/ - a hőháztartási /energiaháztartási/ módsze r E t r meghatározására /3/ - a Gálfi-féle kondenzátoros nedvességmérés A V n és részben A R* meghatározására /4/, valamint - a Dr.Kovács György által javasolt tenzió-gradiens mérés, elsősorban A R' meghatározására /5/» A szakágazati tevékenység és a kutatás feladatai az egyes elemek különböző pontosságú /elhanyagolásu/ meghatározását igénylik. Nyilvánvaló azonban, hogy egy adott helyen, egy adott mérési állomáson is szükség lehet a különböző pontosságú adatokra, nem köthetjük meg tehát térben az állomáson pontosságának fokát. Ez arra ösztönözhetne bennünket, hogy mindenütt a legnagyobb pontosság, minden elem elérhető, legnagyobb pontosságú mérésére van szükség. Ez azonban tul gazdaságtalan a létesités és az üzemelés szempontjából is, és ugy Ítélhető, hogy távlatilag 1990-ig bizonyára nem oldható meg. Az észlelési rendszar javasolt megoldása csak a különböző felszereltségü, az elemek mérések-meghatározása szempontjából különböző pontosságú, egymással szoros kapcsolatban lévő állomástipusok kialakitása-létesitése lehet. 2. Az észlelési rendszer mérési gyakorisága Azzal kapcsolatban, hogy az egyes mérésekkel meghatározott elemeket milyen gyakorisággal észleljük, hasonló meggondolásra juthatunk, mint az előző fejezetben. A különböző szintű és különböző celu döntési, tervezési, kutatási, üzemelési, ellenőrzési feladatokhoz szükséges információ-igények elemeinek optimális mérési gyakorisága nyilvánvalóan különböző. De megszabják, korlátozzák méréseink gyakoriságát az alkalmazott mérés- és módszertechnológiák, a rendelkezésünkre állható munkaerő és pénzügyi kapacitás is» Ugyanakkor tudatában kell lennünk annak is, hogy a különböző elemek mérése kü86
