A Magyar Hidrológiai Társaság II. Országos Vándorgyűlése II. kötet, Hidrogeológia (Pécs, 1981. július 1-2.)
DR. SCHEUER GYULA–TÓTH IMRÉNÉ: Budapest építéshirdológiai viszonyai
alatt. E karbonátos kőzetek egyik legjelentősebb viztartői a térképezett területnek. Hasadékokban, karsztos járatokban, üregekben tározódik ós mozog a karszt ós karsztos héviz . Karszthidrodinamikai szempontból nem tekinthető önálló egységnek, mert a vizsgálatok szerint szervesen kapcsolódik a Dunántuli Középhegység Icarsztvizrendszeréhez. Eocén Az eocénben keletkezett kőzetek közül vizföldtani szempontból a legjelentősebb a numnulinás-orthophagminás mészk ő, amely a Budai hegység területén gyakori kőzetféleség. A vizsgálatok és a tapasztalatok alapján jó vizvezető kőzet, karszt és karsztos hévizet tároz. Nagyobb öszefüggő előfordulásban Üröm környékén, Mátyáshegy, Szemlő-hegy, Perenc-hegynél, valamint fúrásokban a Római-, Lukács-, Császár fürdőknél, a Margitszigeten, és a Szabadság strandnál ismeretes. Településénél fogva szoros összefüggésben van a triász karbonátos képződményekkel, amelyekkel egységes karszthidrodinamikai rendszert alkot. Az eocén képződmények közül viztartónak minősíthető még a briozoás márga és a budai márga. A briozoás márgána k csak helyenként van vizföldtani jelentősége, mert elterjedése korlátozott. A budai márg a - kifejlődésénél, ós nagyon gyakori elterjedésénél fogva - vizföldtani szerepe és jelentősége területegységenként változó. Azokon a területeken, ahol mészmárga kifejlődésü, a vetők mentén jó vizvezető. Magassági helyzetéből adódóan különböző vizféleségek tározásában és vezetésében vesz részt. Ha mélyebben települ, esetenként karsztos hévizet közvetit a felszinre /Lukács-Császárfürdő/. IIa pedig kiemelt helyzetben van, akkor a felszinre hullott és beszivárgott csapadékvizet vagy tovább közvetíti a mélyebb rétegek felé, vagy helyileg önálló rendszert alkotva állandó, vagy időszakos rés- és hasadékvizek kialakulását teszi lehetővé /Naphegy K-i oldala/. Ahol tömör hasadékmentes, vagy agyagmárga kifejlődésü, ott vizzárónak minősíthető /Várhegy/. Az eocén képződmények gyenge ill. rossz vizvezetők. Helyileg van csak kisebb vizföldtani szerepük, mert előfordulásuk nagyon korlátozott. Ollgooén Az oligocén rétegö3szlet képződményei is igen elterjedtek. Budán nagy"összefüggő területeken fordul elő a felszinen, vagy kisebb vastagságú negyedkori üledékekkel fedetten. Az olin:océ n rétegösszlet túlnyomó része agyag, homokos agyag, agyagmárg a. ezért esek vizzárók, ill. gyengén vizvezetők /hárshegyi homokkő, kiscelli agyagba kösbetelepülő homokrétegek/. Kifejlődésük és nagy területi elterjedésük miatt azonban a Budai részen a vizföldtani adottságok kialakulásában jelentcs szerepük van. A hárshegyi homokk ő csak a vetőkkel átjárt kőzetszakaszok mentén vezeti a vizet. Ezért esetenként számolni kell résvizekkel. A tardi agyagmárga és a kiscelli agyagösszlete k vizföldtani szempontból a tapasztalatok 03 a vizsgálatok alapján - részben vizzáróként, részben pedig vizvezető kőzetként viselkednek. A m^igyelések szerint a Budai hegység területén általában ott alakult ki talajviz, ahol e képződmények vannak jelen. Tehát nem engedik a csapadékvizeket a mélybe szivárogni. A felettük kialakult talajviz az oligocén összlet felső mállott, de át nem halmozott részén tározódik és mozog. 128
