A Magyar Hidrológiai Társaság II. Országos Vándorgyűlése II. kötet, Hidrogeológia (Pécs, 1981. július 1-2.)

DR. SCHEUER GYULA–TÓTH IMRÉNÉ: Budapest építéshirdológiai viszonyai

As összletben lévő homokok, homokerek pedig rétegvizet tárosnak. Ezeknek csak épitóshidrológiai jelentőségük van, mert esetenként az alapozásnál nem várt vízbetörést okoznak. .Miocén Az ebben a korban keletkezett képződmények vizföldtani szempontból nagyon külön­bözőek. Vannak közöttük jó viztartó ós vizvezető kőzetek, de vannak vizzáró ill. rossz vizvezető tulajdonságúak is. Jelentős elterjedésben ismeretesek a felszinen, a Budai hegység D-i előterében a Tétényi fennsikon, Dióed, Érd, és Törökbálint környékén. Csepel-szigeten és a pesti oldalon nagyrészt fiatalabb üledékekkel fedetten fordulna!: elő. Kőbányán ismeretes legösszefüggőbb felszini előfordulá­suk. Jó visvezetőlc, a homokos és kavicsos rétegek, továbbá a torton és szarmata mészkövek. A szemcsés rétegek részben rétegvizet, részben pedig - ahol a felszínen vannak - talajvizet tárosnak /3.ábra/. Jó és közepes víztartóként ismertek a miocén karbonátos kőzetek, melyekben réss­ben vetők mentén kialakult résekben, hasadékok mentén, rószben pedig pórusaiban mozog a kettős porósitásu kőzet vize. •liocén A pliooén rétegek Budapest D-i ós K-i részén nagyobb vastagságban és összefüggő elterjedésben ismeretesek. Felsőpannon rétegek jelennek meg a János-hegy, Szabad­ság-hegy környékén, Diósd, Nagytétény térségében, részben a felszinen, részben pedig fedetten. A pliocén rétegösszlet homok, homokos kavics, kavicsos homokrétegei jó ill. kösepes viztartók. IIa esek a felszinen vagy felszin közelben vannak és nem tele­DNY Bmf 125. 120 ns W KB KX) ÉK ^T-^-T^/r 1 I jjprfcesnWt -Senfr/m® L-né 200 iűOm 3.abra. A szokványostól eltérő vizföldtani helyzetet bemutató szelvény az Ors vezér tér környezetéről. 1.miocén vul'cáni képződményeké 2.szarmata mészkő. 3.dunai szemcsés üledékek. 4.feltöltés/ 5. talaj vis. 6. kettős porózitácu kőzetben lévő viz. 129

Next

/
Thumbnails
Contents