A Magyar Hidrológiai Társaság II. Országos Vándorgyűlése II. kötet, Hidrogeológia (Pécs, 1981. július 1-2.)
SAJGÓ ZSOLT: Hidrogeolóigia védőkörzetek kijelölésének tapasztalatai felszínközeli rétegből történő vízszerzéseknél
HEDROGEOLÓGIA I VÉDŐKÖRZETEK KIJELÖLÉSÉ NIX TAPASZTALATAI FELSZINKÖZELI RÉTEGBŐL TÖRTÉNŐ VIZSZERZÉSSXNÉL Sajgó Zsolt Földia érő és Talajvizsgáló Vállalat Budapest A települések vízellátását biztosító kis és közepes méretű vízmüvek közül számos települ felszinközeli vizadó rétegra. Az elnult évtizedben e rétegek vízkészletének nagyfokú elszennyeződése következett be. A vízmüvek eltérő hidrogeológiai adottságokkal rendelkeztek, de a vízszerzési módjuk azonos volt, a nagyobb vízfolyásokat kisérő törmelékes üledékekben szivárgó vízkészletet hasznosították. A vízmüvek vizsgálata során fő szennyező hatásnak a mezőgazdasági művelés keretében kiszórt műtrágyákból bemosódott nitrát-ion bizonyult. Egyes vízműveknél pedig a települések kommunális szennyező hatásaiból adódott vizminőségromlás okozott gondot . ' ". f A dolgozat e két talajvizszennyező hatás vizsgálatával foglalkozik. Az egyes vizsgálatok tükrében bemutatja a műtrágyázás mennyiségének és a vízminőségnek a kapcsolatát. Megállapítja a hidrológiai folyamatok és a műtrágyázás időpontjának közvetlen hatását a vízminőség alakulására, összehasonlítja a kommunális és műtrágyázásból eredő szennyezőhatás jellegét, tendenciáját és utal a műtrágyázás optimális módjának, mértékének meghatározására, mind mezőgazdasági, mind talajvizminőségi szempontból. 1. Bevezetés Hazánk kis és közepes méretű vízmüvei közül számos települ felszinközeli vizadó rétegekre. Az elmúlt évtizedben e rétegek vízkészletének nagyfokú elszenynyeződése következett be. Figyelembe véve, hogy a vízellátásban még sokkal nagyobb szerepet játszó parti szűrésű vizszerzés által kitermelt vizek kb. lo 3o %-a származik a felszinközeli összletekből, belátható e vízkészletek védelmének elsőrendű tartóssága. Az elszennyeződés általános jellegére utal pl. az OVH Vízgazdálkodási Intéseiének vizsgálata, mely szerint Győr és Baja között a 28 Duna menti vizmü közül 21 vízműnél jelentkezett ammónia, illetve nitrát-ion emelkedéséből származó probléma. Ugyanez a jelenség figyelhető meg kisebb folyóink üledékösszletére 114
