A Magyar Hidrológiai Társaság II. Országos Vándorgyűlése II. kötet, Hidrogeológia (Pécs, 1981. július 1-2.)
SAJGÓ ZSOLT: Hidrogeolóigia védőkörzetek kijelölésének tapasztalatai felszínközeli rétegből történő vízszerzéseknél
települt vizmüveimél is /Zagyva, Hernád, Sajó abb./ Országosan pedig a nibrábszennyeződéa következtében a parti szűrésű vízmüvek lo %-nál már rossz a viz minősége, mig 60 %-nál megjelent az ivóvízben a nitrát. A fő szennyező hatásnak a mezőgazdasági müvelés keretében klazórt műtrágyákból bemosódott nitrát-ion bizonyult. A talajvizekben a nibrát-ion megjelenése, illetve káros mérbékü megnövekedése az 197o-es évek közepén egybe eaebb a mübiágyafelhaaználáa országos szinbjének ugrásszerű megemelkedésével. A dolgozat keretében néhány ilyen vizmü hidrogeológai védőkörzebének kijelölése során szerzett bapaszbalab ismerbebésére kerül sor. A vlzazerzések hidrogeológiai adottságai A vizsgálabainkat a Sajó, Hernád éa Zagyva vízfolyásokat kisérő alluviális völgyekben végezbük. E vízfolyások jellemzője, hogy a korábbi geológiai időkben a vizazállibóképeaaég alapján lerakobb éa ezzel öaszefüggő azemnagyaágú törmelékes üledékbe vágbák későbbi medrüket. Az épített partoktól elbekinbve az élővizfolyás és a törmelékea üledék egymasaal közvetlen hidrológiai kapcaolatban van. Ez a kapcsolat az üledékes réteg azemcseösazetétele, a partfelület állapota és nem utolsó sorban a viznyerési holynek az élővizfolyástól való távolaága azerinb alakul. E vízszerzési lehetőség leggyakoribb éa legiamerbebb formája a parti nzüré a. mely'a vizsgált eaebekben nem dominált. A folyóvölgyek kiöblöaödő azakaazain felhalmozódott törmelékea üledékek feküje egyrészt a folyók vizálláaához viszonyítva kiemeltebb helyzetben van, másrészt pedig a folyók nagyobb távolsága miatt a közveblen utánpótlódá3 egyébként Bem alakulna ki /'U ábra/. E völgyekben a talajvíz a völgyek tengelyével közel párhuzamosan mozog, ezért a vizvezető rébegekből kitermelhető viz minőségét a vízkivételi helyek feletti völgyterületek, valamint a csatlakozó peremi részek helyzete ós az ott kiolakulb feltételek határozzák meg. E vizazerzési mód jellemezte többnyire a vizsgált kis és közepes méretű vizmüvekeb. MzSzenzÁi formálni Parti szűr ésse l I Homok os kavi csteraszhói I l.ábra. Az alluviális üledékes öaszlet vízszerzési formái, ltfedőréteg; 2a: folyóvízzel közvetlen hidrológiai kapcsolatban lévő vizvezető réteg; 2b: a folyóból távoli, illetve kiemelt helyzetű vizadó réteg; 3:fekü képződmény 115
