A Magyar Hidrológiai Társaság II. Országos Vándorgyűlése II. kötet, Hidrogeológia (Pécs, 1981. július 1-2.)

RÜCK ISTVÁN: Hévizek hasznosítása, szemléletváltozás igényével

1. Geometrikus energia és a hévlzhasznositás jelenlegi helyzete Mindazok a héviz és termálenergia hasznosítások, melyek gazdaságosan és hosszú idő óta üzemelnek hazánkban és külföldön, magas hőfokú termálvizet,/86 C° felett/ vagy gőzt használnak villamosenergia előállítására és fűtésre. Izlandon, üj-Zélandon, Kamcsatkában és az USA-ban napjainkban is működnek gejzírek. A gejzirek forróvizet gőz kiséretében lövellnek a magasba. Magyarország területén a geolódigia harmadkor végén Tihanyban működtek gejzirek. Az ókori Itáliában számos gejzir működött. A legtöbb magashőfoku héviz-forrás Izland szigetén és Üj-Zélandon tör fel. Kisebb hőfokú termálviz-források fakadnak a föld majdnem minden tájén. Fúrásokkal, további gőz és héviz termelésének lehetőségét teremthetjük meg. A gőz felhasználásának különösebb akadálya nincs, a gőz minősége azonos a kazánokban előállítottakéval. Az elhasznált gőz elhelyezése nem okoz gondot, ami további hatalmas előny. Több évszázados gőzhasznositásról tudunk például az olaszországi Larderellóban. Mindez annak köszönhető, hogy a geotermikus energia a legkedvezőbb formában fordul elő itt. Ugyanez áll a nagymennyiségben felszálló forróvizekre, melyeknek vizkő kiválásra nincs hajlama és oldott gázt, vagy kolloid anyagokat, lebegő anyagokat nem tartalmaznak számottevő mennyiségben. Ilyen vizeket már az ókorban is hasznosítottak fűtésre, fürdésre. A vikingek a XI. században létesítettek futóműveket Grönlandon. Ma Japánba, UjZélandon és másutt is ismerünk geotermikus erőmüveket. Az egész világon kutatják a geotermikus energia felhasználásának lehetőségét, azonban igen nagy nehézségekkel találkoznak, mert ritka és kevés helyen található sok forróviz, még kevesebb a feltárható gőz és a kevés ásványi anyagot tartalmazó melegviz. A geotermikus energia mennyisége azonban nem elhanyagolható, megfelelő módszerek megtalálásával a hasznosítás lehetséges. Magyarországon a hasznosítás helyzetét a következő adatokkal lehet bemutatni: - mezőgazdasági fűtés 118,65 m3/perc 26,1 %, A mezőgazdasági fűtés jelentős, de lényegileg déltiszántulra korlátozódik. Itt található a kommunális fűtés is. Közismert az ezen a területen viszonylag nagyobb kiterjedésben mindenütt megtalálható, nagyobb mennyiségű és hőfokú, kisebb sótartalmú termálvíz. - kommunális fűtés 12,47 m3/perc 2,6 %, 174,20 m3/perc 38,4 %, 72,98 m3/perc 16,2 %, 12,36 m3/perc 2,6 %, 12,36 m3/perc 2,6 %, 53,24 m3/perc 11,5 % - fürdés - IVÓVÍZ - ipari hasznositás - viz visszapréselés - egyéb 456,26 m3/perc 100,0 % 109