A Magyar Hidrológiai Társaság II. Országos Vándorgyűlése II. kötet, Hidrogeológia (Pécs, 1981. július 1-2.)

RÜCK ISTVÁN: Hévizek hasznosítása, szemléletváltozás igényével

A fürdésre való felhasználás már szerte az országban megtalálha tó, majdnem egyenletes elosztásban. A termál és győgyfürdőzés azonban más követelményeket támaszt a felhasználandó vizzel szemben. A vizeinkben található gázok, sók és egyéb anyagok a győgyfürdőzés, a gyógyítás elengedhetetlen feltételei, melyek nélkül az elképzelhetetlen lenne. . A geotermikus energia hordozója a termálvíz Mindazok a hévizhasznositások, melyek hosszú idő óta funkcionálnak és ma is gazdaságosak magas hőfokuak /86 C°felett/ esetleg gőzként feltörő vizeket hasznosítanak és nincsenek úgynevezett vízminőségi problémáik. /Izland, Olaszország, Japán példák stb. / Ezeken a helyeken mindenütt a viz a repedezett kőzetek üregeiből tör elő, illetve kutakkal termelik, a viz minősége ivóviz- jellegű, kevés összsótartalommal, kevés gázzal, vagy gáz nélkül. A viz kiválásokra nem hajlamos, melegen sem aggressziv, csekély ásványi-anyagtartalma miatt. Ezeket a vizeket /gőzt/ közvetlenül a hasznositó berendezésekbe vezetik be és energiagazdálkodási, gyógyászati, fürdő és egyéb célú felhasználás után a befogadóba vezetik. A vizek /gőz/ felmelegedését a felszin közeli, koncentrált földmeleg - előfordulás segiti elő. Ezek a vizek - legtöbbször csapadék és talajvizek, nyitott karszt és hasadékvizek, esetleg felszíni viz beszivárgások. A felmelegedésük gyors, az oldható kőzetekben viszonylag rövid ideig tartózkodnak. Néhány esetben a fedett karsztvizek, sőt a mélykarsztban lévő vizek is kis ásványi anyagtartalmuak, ha a kőzetben az áramlás elég gyors és az átáramló víztömeg jelentős. Az áramlás hosszú idő óta egyenletes és megfelelő mértékű. Ez azonban csak aránylag kisebb hőmérsékleteknél igaz, illetve fordulhat elő hazánk területén, pld Héviz és más nagyhozamu forrásoknál, Mickolc-Tapolca, Budapest-i hévforrások. Hazánkban a mai ismereteink szerint nincsenek olyan, magas hőmérsékletű, felszinhez közellévő, koncentrált földmelegek, melyek nagy hőmérsékletű, gyors pótlódásu hévizeket állítanának elő, mint az ismert, nagy törésvonalak mentén. Nálunk a földfelszínre kitörő, vagy annak közelében fúrással feltárható meleg és forróvizek a mélységben melegednek fel;és felfelé szálló áram lássál közelitik meg a felszint. A felszállásra a lehetőséget el temetett, sasbérces jellegű, karsztos kőzetek adják, illetve a felszínig ható törésvonalak metsződésénél keletkezett,töréses zónák kiüregelődése. A nagy mélységben lassanszivárgó forróvizek oldják a közeteket. A nagy nyomás, a hőmérséklet és az oldott gá zok jelenléte miatt az oldás igen nagyfokú lehet. Például a legllO