A Magyar Hidrológiai Társaság II. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Hidrológia (Pécs, 1981. július 1-2.)

FERENCZI ZOLTÁNNÉ: Főművi tározók és azok vízgazdálkodási szerepe a Déldunántúli Vízügyi Igazgatóság működési területén

probléma esetén, mint nyersviztározó ismét üzembehelyezhető. Napjainkban is tart az épitése a Taranyi Rinya völgyébe tervezett Nagybaráti tározónak

. A tározó 136,65 m A.f. üzemvizszinttel 1,3 x 10^ m^ víz tározására alkalmas. A tározó elsődleges célja a Dél-somogyi Állami Gazdaság öntözőtelepe vízigényének kielégítése, valamint az öntözési igények kielégítését nem zavaró mértékU halászati hasznosítás. Az öntözőtelep vízigénye jelenleg 3 millió m^/ /év. A tározó a topográfiai lehetőségek maximális kihasználásával épUl, és igy 4,12 millió m^/év vizkiszolgáltatásra alkalmas. A tározó nagyobb vizkiszolgáltatásra történő kiépítését elsősorban az indokolta, hogy igy a pillanatnyi vízigény kielégítése mellett a távlati öntözésfejlesztéshez ia biztosított a vízbázis, másréazt a tározó esetleges halászati hasznosítása kisebb tározó esetén nem valósitható meg. Természetesen a központi műtárgy az árvizek továbbvezetését is biztosítja. A mértékadó 27,2 m"Vs vízhozam 21,5 m^/s-ra mérséklődik. Távlati célkitűzések Igazgatóságunk távlati,célkitűzései között továbbra is több jelentős komplex hasznosítású tározó megvalósítása szerepel. Igy a VII. ötéves tervben tervezzlik megépíteni a Kapós további két mellékvölgyi tározóját, az Orci és a Baté-magyaratádi tározókat. A tározók az alábbi tervezett műszaki paraméterekkel kerülnének megépítésre. Orci tározó Üzemvizszint, 127,10 m A.f., térfogata 8,02 x 10

6 n? és a felülete.348 ha, max. árvízszinten 127,50 m A.f., a térfogata 9,4-2 x 10

6 m*

5, a felülete pedig 385 ha. Baté-magyaratádi tározó üzemvizazintje 129,65 m Af. , térfogata 1,02 x 10^ m"

5, a felülete pedig 50 ha. A tározó árvízszintje 130,44 m A.f., térfogata 1,72 x 10

6 m"

5, viztükörfelülete pedig 69 ha. Mindkét tározó tehát elsősorban a Kapós árvizeinek visszatartására szolgál, de a tározók mezőgazdasági vízhasznosítási lehetőségeket is biztosítanak. Az 1975. évi emlékezetes halpusztulás óta a Balaton vízminőségének kérdése minden eddiginél jobban reflektorfénybe került. Szakcikkek, tanulmányok sora készült erről a témáról, melyek mindegyike egy-egy réazterület elemezéaével járul hozzá a Balaton vizminőségi kérdéseinek megoldásához, a szükséges beavatkozások meghatározásához. Igazgatóságunk is célul tUzte ki, hogy ebben a munkában aktivan részt vesz, éa tanulmányok készitéaén túlmenően konkrét, gyakorlati lépéaeket teáz. Ennek érdekében készült el a Sári-boronkai vizfolyáara tervezett Marcali tároz

ó terve, mely a Balaton déli vízgyűjtőjén talán a legkomplexebb hasznosítású tározónak tekinthető, ugyanis biztosítja: - a Marcali felől érkező kommunális és ipari szennyvizek tárolását, tisztítását; - az árvizcsucs-csökkentéat; - a hordalékvisszatartást; - öntözővíz-szolgáltatást a 3500 ha területű Somogyszentpáli öntözőfürtre; - járulékos hasznosításként pedig halászatot. A tározó tervezett paraméterei: Üzemvizszint je 100,50 m B.f., a térfogata 9,1 x 10

6 m"

5, a felülete pedig 420 ha. A tározó árvízszintje 109,26 m B.f., az ehhez a szinthez tartozó térfogat 12,55 x 10^ m^, a viztükörfelület pedig 464 ha. A tározó épitését Igazgatóságunk várhatóan 1981-ben megkezdi. 93