A Magyar Hidrológiai Társaság II. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Hidrológia (Pécs, 1981. július 1-2.)
FERENCZI ZOLTÁNNÉ: Főművi tározók és azok vízgazdálkodási szerepe a Déldunántúli Vízügyi Igazgatóság működési területén
Az elképzelések szerint a Marcali tározó elkészülte után, a következő ötéves tervben kerülne sor a Táakai tároz ó megépítésére. A tározó tervezése jelenleg tanulmányterv szinten áll, igy végleges műszaki adatok még nem állnak rendelkezésre. A tározó számításba vehető hasznositási lehetőségei a következők: - hordalékvisszatartás, - vizminőségszabályozás, - árhullámcsökkentés, - kedvező vizkészletgazdálkodási szempontok. A távlati elképzelések között szerepel a Keleti Bozótra tervezett Buzsáki tározó. A tározó tervezett adatai: Uzemvizszintje 111,20 m Bf., felülete 116 ha, tározótérfogata 2,2 x 10 6 m" 5, a tározó árvizszintje 111,82 m B.f., felülete 178 ha, a térfogata pedig 4,7 x 10 6 m 3. A tározó hasznositási lehetőségei a következők: - Lengyeltóti község szennyvizeinek befogadása és tisztítása, - a tervezett Balatonbogiári öntözőfürt öntözőviz-igényének biztosítása, - hordalékvisszatartás. A Balaton vizminőségvédelmének legjelentősebb létesítménye lehet-a Balaton déli vizgyüjtőjén kialakítandó Nag.ybereki tározó . A Balaton-Nagyberek nem, vagy alig hasznosítható területén több kazettából álló, körtöltéses táíozórends zer alakitható ki. A több kazettás rendszer előnye, hogy külön-külön kazettákban tárolhatók a kül- és belvizek, igy a Marcali és a Táskái tározókban nagyrészt kiülel pitett és megtisztult vizek a külvizes kazettákban tovább.tárolhatók, a berekvizak viszont a Nyugati főcsatornán létesítendő szivattyútelepen keresztül a belvizes kazettákba juttathatók. A berekvizek kb. 1 éves tartózkodás és letisztulás után keverednének a külvizekkel és további 52 napos tartózkodás után juthatnának a Balatonba. Ily módon - az igen hosszú tartózkodási idő és a nagy vízfelület miatt - több mint 44.000 m^/nap mechanikailag tisztitott kommunális szennyviz elhelyezésére és tisztítására van lehetőség. A több kazettás rendszer további előnye, hogy magas fokon szervezett üzemelésre nyújt lehetőséget, ugyanis az egyes kazetták közötti vízforgalom tetszés szerint szabályozható, az egyes kazetták meghibásodása esetén, a fenntartási munkák végzése érdekében egymástól függetlenül leürithetők. Ugyancsak vizrainőségjavitó céllal készitette el Igazgatóságunk a Pécsi vizre tervezett Gerdei tározó tervét. A Pécsi viz Dél-Dunántul legszennyezettebb vízfolyása. A vizfolyás Pécs város kommunális és ipari szennyvizeinek főbefogadója. A vizfolyás jelenlegi szennyezettsége olyan mértékű, hogy a vizfolyás teljes hosszban vízhasználatra alkalmatlan. A tározó elsődleges célja, hogy az ülepitós hatására viszonylag tiszta, nem mérgező élőviz nyerhető. Az uj pécsi szennyvíztelep megépülte után pedig laboratóriumi vizsgálattal eldönthető, hogy a tározó vízminősége öntözésre, esetleg halasitásra alkalmas-e. A legkedvezőbb topográfiai adottságokat figyelembe véve a tározó térfogata üzemvizszinten 5,6 x 10 6 m" 5, árvízszinten 7,2 x 10 6 m" 5. A távlati elképzeléseinkben szereplő tározók megvalósulásának idejét népgazdaságunk mindenkori anyagi helyzete befolyásolja. Felhasznált irodalom: Dr. Hernády Alajos: Dél-Dunántul tározási és vizátvezetési lehetőségeinek műszaki-gazdasági vizsgálata /Pécsi Műszaki Szemle, 1980. 2. szám/ Csekei Tibor - Dr. Hernády Alajos: Többcélú tározó a mohácsi Csele patak völgyében /Vizügyi Közlemények 1980/1./ 94
