A Magyar Hidrológiai Társaság II. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Hidrológia (Pécs, 1981. július 1-2.)

FERENCZI ZOLTÁNNÉ: Főművi tározók és azok vízgazdálkodási szerepe a Déldunántúli Vízügyi Igazgatóság működési területén

aitás az üzemvizazínt szabályozásával érhető el. Az üzemvizszint változtatását a bukóakna oldalfalában kialakított 2 db 30 cm széles nyílásba helyezhető betétpallók teszik lehetővé. Igy max. iizemvizsziiitnél 8,2 x 10

6 ra"

5 viz tárolható. A tározó jelenleg árvizcsuca-caökkentéa és vizmínőaégazabályozás mellett jóléti tározóként hasznosul, vagyis üdülési, sportolási, horgászási lehetőségeket biztosit, azonban az igényeknek megfelelően bármikor öntözésre, ipari vizfogyasztásra,halasitásra felhasználható, természetesen a különböző hasznosítások közötti összhang megteremtésével. Szintén a fenti program keretében készült el 1980-ban a Kapós másik mellékágán, a Hársasberki vízfolyáson a Háraasberki tározó

. A tározó Uzemvizszintje 125,00 m A.f. szinten van. Az ehhez tartozó, víztükör felület 273 ha, a tározótérfogat pedig 7,75 x 10

6 m"

5. A tározó árvízszintje 125,55 m A.f. szinten van. Ezen a szinten a tározó felülete 297 ha, térfogata 9,15 x 10° m^. Árvíz esetén a tározó műtárgya 8 m"Va vízhozam áteresztéaét biztosítja. A tározó elsődleges célja áz árvizcauca-caökkentéa, járulékos hasznosításként azonban halasitásra alkalmas. A tározót halászati hasznosításra a Bikali Állami Gazdaság vette kezelésbe. 1977-79-ben építette Igazgatóaágunk az Almáa patak vízgyűjtőjén a Csertői tározót

. A tározó építését elsősorban Szigetvár vizkár elleni védelme tette szükségessé. A tározó építését megelőzően a heves, több napon át tartó nagyintenzitásu csapadékok az Almáa patak Szigetvár feletti azakaszán kiléptek a mederből és a völgyfenéken végigvonulva értékes belterületi részt öntöttek el. A vízkárok megelőzésére vizkészletgazdálkodási.szempontból ia kedvezőnek bizonyult az árvizeket tározóval méraékelni. A tározó üzemvizazintje 120,10 m A.f., ehhez a azínthez 132 ha viztükörfelület és 2,8 x lo'^ m^ térfogat tartozik. A tározó árvizazintje 121,35 m A.f. azinten van. Ezen a szinten a tározó felülete 185 ha, térfogata 5 x 10^ m^. A tározó a Q^^-oa 44 m"Vs vízhozamot 27 m^/s-ra csökkenti. A tározó többcélú haazno8Ítáau. Az engedélyezett üzemvizazinten halaatóként funkcionál. Az intenzív haltermelést a Bikali Állami Gazdaaág folytatja, az általuk kikísérletezett éa bevált . módszer szerint, nemcaak a tó felületét, hanem annak teljes kereaztmetazetét haaznoaitja a halfajok megfelelő öaazetételének bíztoaításával. A tározó üzemi műtárgya a gépeaitett lehalászást biztosítja. A tározó jelenleg tehát árvizcsucs—csökkentő éa halászati hasznosítású, azonban a későbbiek aorán esetlegeaen jelentkező egyéb vízhasználat céljaira 300.000 m"Vév vízkészlet rendelkezésre áll. Köztudomásu, hogy Pécs város vízellátását nagy részben a Mohácsra telepitett dunai vizkivételi mü biztosítja. A vizkivételi mü üzemét azonban egyre többet veszélyeztette a Duna egyre nagyobb mértékű szennyezettsége. A megfigyelések szerint évenként 12 esetben, összesen 77 napos levonuláai időtartammal jelentkezik szennyezés, a azennyezéai hullám levonuláaa alatt pedig mintegy 300.000 m^ nyeraviz-igény jelentkezik. Különöaen nagy gondot jelentett az 1976. végén levonult nagymértékű szennyezés. Ez a azennyezéa több napos üzemszünetet is eredményezett, veszélyeztetve ezzel Pécs vároa lakosságának ós ipari üzemeinek zavartalan vízellátását. A hasonló eaetek megelőzése érdekében született az elhatározás, hogy egy nyersviztározó megépítésével kell biztosítani a szennyezések okozta üzemszünet elkerülését. Többféle variáció után született az elhatározás, hogy a nyersvíztározó megépítésének legkedvezőbb helye a Csele patak völgye. Ilyen előzmények után épült meg 1978-79-ben a Csele tározó

. A tározó helyének kiválasztását több szempont indokolta, csak néhányat említve: a vizgyüjtő kedvező környezetvédelmi adottságai, a tározó vízminősége független a Duna mindenkori vízminőségétől, a tározó víztömege katasztrofális Duna a'zennyezés esetén is 60 napos tartalékot biztosit, továbbá a tározó árvizcsucs-csökkentő szerepet ia betölt és biztosítja a mezőgazdasági hasznosítás feltételeit is. A tározó üzemvizszinten 2,12 x 10^ m^ térfogatú éa 76,5 ha felületű. A tározó az érkező Q^-oa 30 m^/s vízhozamot 16,5 m^/s-ra mérsékeli. A tározó építése mellett azonban tovább folyt a kutató munka uj vízbázis feltárására. A kutató munka eredményeként kínálkozott végleges megoldásként a parti szűrésű kutakból való vizbiztosítás. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a tározó íunkciói közül előtérbe került a mezőgazdasági hasznosítás. A tározó jelenleg halászati hasznosítású tározóként funkcionál, azonban az uj vízbázisban bekövetkező bármiféle 92