A Magyar Hidrológiai Társaság II. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Hidrológia (Pécs, 1981. július 1-2.)

FERENCZI ZOLTÁNNÉ: Főművi tározók és azok vízgazdálkodási szerepe a Déldunántúli Vízügyi Igazgatóság működési területén

.Herman Ottó tó Üzemi vízszintje: 165»50 m A.f. Felületes 29 ha Térfogata: 290.000 m

3 Kovácsszénája! tó Üzemi vízszintje: 162,00 m A.f. Felülete: 15»5 ha Térfogata: 400.000 n? A tavak árvizcauca-caökkentő szerepe ma már háttérbe szorult, ugyanis a Pécsi tó, mint vízbázis a végleges megoldásig jelentős szerepet játszik a vízellátási gondokkal küzdő Komló város vízellátásában. A tavak jelenleg jóléti tározóként funkcionálnak. Szép hegyvidéki környezetben sportolásra, horgászatra, strandolásra nyújtanak lehetőséget az idelátogatóknak. Ugyancsak egyike az első főmüvi tározóknak a Háromfai tározó

, melyet Igazgatóságunk 1964-66-ban épitett. A tározó Háromfa községtől É-ra, a Taranyi Rlnja völgyében épült. A tározó üzemvizszintje 119,00 m A.f., max. árvízszintje 120,50 m A.f. magasságon van. üzemvizszinten a tározó 57 ha felületű, 611.000 m

3 térfogatú, mig árvízszinten 104 ha felületű és 1.118.000 m" térfogatú. A tározó a mértékadó Q

1

Ä = 52,7 m^/s-ot 4-2,5 m^/a-ra csökkenti. A tározó elsősorban árvizcsucs-csökkentő, 1% azonban öntözésre és halaaitásra ia alkalmas, mely lehetőségekkel a helyi Tsz. él is. Jugoszláv határt metsző közösérdekü vizfolyásunk a Tapolca patak, mely jugoszláv területen a bakánkai zailipen, illetve szivattyútelepen keresztül éri el a Drávát. A vizfolyáí vízgyűjtőterületének magyarországi,része dombvidéki jellegű, mig a.jugűazláv terület aíkvídékí jellegű, Dráva melletti belvizöblözet. A jugoszláviai belvizöblözet külvizektől való mentesítése érdekében készült el a Tapolca patak magyarországi szakaszán 1967-69-ben az u.n. Zálogoa-pusztai tározórendszer

. A tározórendszer a kapcsolódó csatornahálózat, az üzemelést biztosító műtárgyak a Tapolca patak yf~

OB árvizeinek tározására, illetve a Lanka csatornába történő átvezetésre szolgálnak. A rendszer hossz- és kereszttöltéaas jellegű, mintegy 5 km hosszú, átlagos szélessége 200 m. A rendszer 3 bögéből áll. A legmagasabb tározási vizszint a tározókban egységesen 91,70 m A.f. A tározótérben árvizkor 730.000 m

3 viz tározására van lehetőség. A tározó kizárólag árvízi tározó, tehát árvízmentes időazakban a rendazer üres állapotban van. A tározórendazer üzemelését a mindenkori drávai vizállások határozzák meg. A Dráva menti vizmércék korrelációs öaazefüggéae alapján a bakánkai zailip üzemelését meghatározó vizállások előrejelezhetők, aminek ismeretében a magyar Fél a szükséges tennivalókat megteszi. A határon levő kontroll zsilipek megfelelő szabályozásával biztositható, hogy a gravitációs üzemelésre mértékadó 3»0 m

3/s, illetve a Bakánkai szivattyútelep üzemelésének időszakában a szivattyúé üzemelésre mértékadó 0,5 m

3/a vizhozam kerüljön átvezetésre. Tekintettel arra, hogy közösérdekü rendszerről van szó, a rendazer felülvizagálatát, a költaégek megoaztáaát a két Fél közös határozat alapján rendezi. Müködéai területünk máaodik legnagyobb vizfolyáaa a Kapós, melynek rendezését a 70-es évek elején kezdtük meg. A vizfolyáa rendezésére Igazgatóságunk olyan programot készitett, mely szerint az árvizek az É-D irányban elterülő mellékvölgyekben tározókkal visszatarthatok. A tározókkal biztositható, hogy a azámitott = 63 m

3/s helyett a csatlakozó alsó szakasz kiépítésének megfelelő 47 m"Vs vizhozamra épüljön ki a meder, elkerülve ezáltal a teljes vizrendszer mederbővitéaét. E program keretében készült el 1976-ban Kaposvárról É-ra a Deseda patak völgyében a Deseda tározó. A tó fő feladata az árvizek csökkentése , továbbá a Kapos vi zminőaégszabályozása. A Kapoa kisvizi időszakában utáneresztésael a KapOB vízminősége javitható. Mértékadó 132,80 m A.f. árvizazintnél a tározó 10,75 x 10 v? vizet tároz, 275 ha víztükör felülettel. A tározó az érkező Qj^-os 50 m"Vs vízhozamot 25,8 m^/s-ra csökkenti. A tározó többcélú hasznosítást is biztosit. A többcélú haszno91