A Magyar Hidrológiai Társaság II. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Hidrológia (Pécs, 1981. július 1-2.)

SZABÓ GYULA: A vízgazdálkodás és a kutatás kapcsolata a Velencei-tó kísérleti vízgyűjtőjén

A fürdési igények kielégitésére szánt tóviz minőségére a civilizáció fejlődésével kibontakozó iparosodás, mezőgazdasági kemizálódás, a közművesítés is egyre inkább veszélyt jelentett. A viz minőségének romlása az eutrofizáció jeleiben kezdett megmutatkozni. A fürdőzés szempontjából kedvezőtlen volt a tó vízjárása isi a tavaszi magas vízállást a tetemes párolgási veszteségek a nyár végére túlságosan lecsökkentették. A Velencei-tóval kapcsolatos vízgazdálkodási teendők mér az 1960-as években kiraj zolódt aki szabályozni kell a tó medrét és partvonalét, a vízszintjét és vízminőségét, 1957-ben megalakult a Velencei-tavi Intéző Bizottság /VXB/. Feladata a Velencei-tó és környezetének fejlesztéséhez szükséges eszközök felmérése, koordinálása és a megoldandó feladatok rangsorolása. A Velencei-táj fejlesztésének irányelveit kormányszintű programban 1971-ben fogalmazták meg. /7/ A távlati terv mintegy 130 ezer állandó és üdülő lakossal számol. Ez a terv, majd a XV.ötévos tervben végrehajtott feladatokat és az V. ötéves terv előirányzatait tartalmazó program /8/ egyebek mellett magába foglalta az üdülés és a vizisportok lehetőségeinek megteremtését és azok későbbi továbbfejlesztését szolgáló vízgazdálkodási feladatokat. 2.1. A ku_ta_tósok kaj)csolódása_a_t<j part- ^s_meder£zabáljozásához A part- ós mederszabályozáshoz kapcsolódó kutatások a Velencei—tó állapotfelvételével, geodéziai felmérésével kezdődtek. Nagy szükség volt erre, hiszen ezt megelőzően Sédi Károly készített utoljára részletes felmérés alapján térképet a tóról 1932-ben. /13/ Az 1968-ban megkezdett és 1969-ben befejeződött felmérések eredményeképpen a VITUKI Atlasz sorozatában elkészült a Velencei-tó Atlasza./l/ A felmérés adatait használták fel annak a kismintakisérletnek a megtervezéséhez, moly a Velencei-tó partfal- és kikötő építésének, valamint a mederkotrás és nádirtás munkálatainak kiviteli terveihez szolgáltatott igen fontos alapadatokat és tervezési irányelveket. /2/ A kisminta vizsgálatok eredményeinek ellenőrzésire helyszíni áramlás-,hullámzás- és kilendülés méréseket is végeztek. A vizsgálatok eredményeként megadták azokat a kedvező partvonal kialakításokat, ÓH nádirtásokat, melyek intenzív vízmozgás kialakulását segítik elő. Külön felhívták a figyelmet azokra a nádas területekre, melyek eltávolítása vízminőségi szompontból kimondottan káros hatást idézne elő. A part- és mederszabályozási vált ozatok kialakításának fontos szempontja volt a vizminőségjavitó hatás. Az ehhez szükséges vízminőségi alapadatokat a tó állapotfelvételének keretében végrehajtott vízminőségi feltárás biztosította. Az optimális kotrási és nédirtási nmtatók kisminta kísérlet segítségével történő meghatározása mellett a kedvező partfaltipus kialakításához fontos alap249