A Magyar Hidrológiai Társaság II. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Hidrológia (Pécs, 1981. július 1-2.)

SZABÓ GYULA: A vízgazdálkodás és a kutatás kapcsolata a Velencei-tó kísérleti vízgyűjtőjén

adatokat nyújtott az a kutatási program, amely a Velencei-tó hullámzás vizlengés viszonyait tárta fel. /lO/ A kutatók nemcsak a tervek előkészítésében működtek közre, hanem a kivitelezés folyamán is aktivan részt vettek a tervmódosítások véleményezésében, rámutatva a módosítások áramlási és vízminőségi hatásaira. Folyamatosan mérték a kotrások és nádirtások vízminőségi hatását. Az elemzések eredményét és az abból levonható következtetéseket rendszeresen közölték a beruházóval és a kivitelezővel. A mederszabályozás munkálatainak hatása sok vitát, véleményeltérést szült kutatók és megvalósítók között, de mindez elősegítette a lehető legjobb megoldások, módszerek kialakítását. 2.2. A tó_é£ a ^ározórend£zer_viz£zin^szabályozásáh£z_kapcsolódó kuta_tások A Velencei-tó esetében az üdülési, fürdőzési igények kielégítésének egyik gátja volt, a tó szélsőséges vízjárása. A tél-tavaszi vizfelesleg visszatartására a Császárviz vízgyűjtőjén nyilt lehetőség. Az itt tározott viz a Velencei-tó nyári párolgási veszteségeinek pótlását biztosítja. Ezeket a következtetéseket tartalmazta az a kutatási beszámoló, amely a Velencei-tó vízgyűjtőjén fellelhető tározási lehetőséget feltáró kutatásokat zárta le, /9/ A tározási lehetőségek vizsgálatával párhuzamosan a vízszintszabályozás tervezését szolgáló, ahhoz alapadatokat szolgáltató kutatásokat is végeztek, melyek eredményeként meghatározták a Velencei—tó legfontosabb hidrológiai, vizháztartási adatsorait, az adatsorok szélső- és átlagértékeit, a hidrológiai és vizháztartási elemek gyakorisági, valószínűségi mutatóit, /k/ Az adatsorok folyamatosságának biztosítására, illetve a meteorológiai, vízrajzi mennyiségi ás minőségi mérések körének bővítésére, a mérések és az elsődleges adatfeldolgozás helyszíni irányítására és végzésére létrehozták 1972-ben a VITUKI Agárdi Kutatóállomását. A tervezés és a döntéselőkészités alapjául szolgáló adatgyűjtés fejlesztését célozta az észlelőhálózat felülvizsgálatának és bővítésének terve. /3/ A tavon és a vízgyűjtőn uj mérőállomásokat, vizmintavételi helyeket jelöltek ki, melyek a tó és a tározók hidrológiai és vízminőségi jellemzőinek pontosabb, részletesebb meghatározását teszik lehetővé. Az agárdi kutatóállomás volt a bázisa olyan kutatásoknak, mint a meder- és a vízszintszabályozás fokozatos megvalósításával járó vízminőségi változások,hatások vizsgálata, vagy a tavi vizháztartási számitások fejlesztését szolgáló párolgáskutatások. Ez utóbbi részét képezte annak a vizháztartási vizsgálatnak, amely a tározók megépítése előtti tavi vizmérlegszámitások folytatását jelentette a vízgyűjtő megváltozott hidrológiai körülményei között és amelyet kiterjesztettek a részvizgyüjtők vizháztartási vizsgálatára is. /I3/ A vizháztartási vizsgálatoknál alkalmazott alapmodell a 2.ábrán látható. A Volencei-tó vízszintszabályozásához kapcsolódó kutatások sorában fontos helyet foglal el a tó ós a két tározó alkotta tározórendszer vizkormányzására megoldást adó kutatás. /5/ A sorbakapcsolt tározókon történő vízkészlet áthelyezések időpontjának és mennyiségének eldöntésében jelentős segédeszköz az 2 50