A Magyar Hidrológiai Társaság II. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Hidrológia (Pécs, 1981. július 1-2.)
DR. MOLNÁR LÁSZLÓ: Jogi és jogon kívüli eszközök alkalmazása a Balaton déli vízgyűjtőjének vízminőség-védelmére
figyelemreméltó irányelveket a 66.031/1974. számú OVH. Közlemény. Ebben a mezőgazdasági és élelmezésügyi, épitésügyi ós városfejlesztési, az egészségügyi miniszter és az Országos Vizügyi Hivatal elnöke a hígtrágya osztályozásától kezdődően a kezelés, hasznosítás és elhelyezés műszaki létesítményeinek kivitelezéséig számos, többek között a vizminőségvédelemre vonatkozó előirást foglalt össze. A szabályozások megtartása mellett a higtrágya ártalommentesen a mezőgazdaságban, mint tápanyag hasznosítható. Az irányelv megfogalmazásában a higtrágya mezőgazdasági hasznosítása az a tevékenység, amelynek során a hígtrágyát mezőgazdasági területen olymódon helyezik el, hogy növényi tápanyag és víztartalma a környezet károsodása nélkül hasznosul. Az irányelv vizminőségvédelmi előirásai szerint kezeletlen hígtrágyát, hig részt felszini, vagy felszin alatti vizekbe vagy közcsatornába bevezetni tilos. A vizminőség védelmére vonatkozó rendelkezések megszegése - az eset súlyától függően - bűncselekmény vagy szabálysértés és emellett szennyvizbirság fizetési kötelezettséget is von maga után. Megjegyezzük, indokolt volna a hígtrágyák hasznosításáról az irányelvnél magasabb szintű , jogi szabályozásban intézkedni. A mezőgazdaságban az uj környezetszennyezés fő veszélye a koncentrált, intenzív és hagyományos állattartás térhódításával kapcsolatos. Ezen jelenségek a Balaton vízgyűjtőjén, de közvetlenül a parti sávban is fellelhetőek. A Balaton déli partja az utóbbi években országosan is kiemelt jelentőséggel bir, mivel a balatoni idegenforgalom és nyaralás kétharmada e területet érintette. Ennek ellenére az alábbi szakosított ós hagyományos állattartó telepekről vannak adataink: - 0 - 1,0 km partszakaszon nem üzemelt, - 1,0 - 5,0 km partszakaszon 1 db tehenészeti ós 5 db sertéstelep üzemelt, - 5,0 - vizgyüjtőterületen 31 db sertés-, 69 db tehenészeti-, és 19 db juhtelep taJálható. A sertéstelepeke n /36 db/ 96831 db az elhelyezett állatok száma, keletkező higtrágya 1700-2000 m3/nap. Tehenészeti telepeke n /70 db/ 30637 db elhelyezett állatlétszámmal, napi 200-220 m3 keletkező hígtrágyával. A hagyományos és szakositott állattartó telepek előzetes, illetve folyamatos felmérése - figyelmeztet ő - eredményekkel zárult. Megállapításra került, hogy a vlzgyüj tőn lévő 106 db állattartó telep közül mindössze 10-15 %-nál megoldott a vizminőségvédelmi igényeket is kielégítően a higtrágya kezelése. A szakositott telepek zöme 1970. előtt épült, ezért ezek a telepek többnyire rekonstrukcióra szorultak. Az időközben elvégzett bővítéseknél a hagyományos trágyaeltávolitást felváltotta az öblitéses, illetve lemosásos trágyakezelés. Ezen technológiai módosítás a keletkező higtrágya mennyiségének tetemes növekedését idézte elő. A telepeken a higtrágya összegyűjtésére általában földmedencéket építettek. A higtrágya egy részét kiöntözéssel hasznosították. A hasznosítást túlnyomóan szlppantókocsikkal való szállítás után a vegetáció nélküli területekre való ki191
