A Magyar Hidrológiai Társaság II. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Hidrológia (Pécs, 1981. július 1-2.)
DR. MOLNÁR LÁSZLÓ: Jogi és jogon kívüli eszközök alkalmazása a Balaton déli vízgyűjtőjének vízminőség-védelmére
helyezés jelentette. Megjegyzendő, hogy ezen módszer nem megfelelő, mert köztudott, hogy a szippantókocsik üritése gyakorlatilag ellenőrizhetetlen. A keletkezett mennyiség más része a földmedencékből tulcsurog és ott a terepen elszikkad. így jelentős szennyezéssel terheli a vizgyüjtő felszini és felszin alatti vizeit. Hangsúlyozandó, hogy a szakosított állattartó telepeken keletkező hígtrágya önmagában ugyan nem környezetveszélyes anya g még, de megfelelő hasznosítás, illetve kezelés hiányában különösen nagy szennyezettségü szennyvízként értékelhető. A mai nagyüzemi feltételek mellett tartott sertés és szarvasmarha állomány szennyezése 8-10 millió ember szennyezésével egyenértékű. A szennyezőforrásokat feltétlenül meg kell szüntetni., mivel a talaj és élővizekben okozott kártételei jelentősek. A Környezetvédelmi Törvény leszögezte, hogy a környezetvédelemben érvényesíteni kell az okozó felelősségének elvét . Ez egyúttal meghatározza a vizügyi ágazat egyik igen fontos feladatkörét is, nevezetesen: - a vizi környezet szennyező-forrásait a szennyezőkkel felszámoltatni, - a vizek minőségi állapotát és szennyezőforrásokat folyamatosan ellenőrizni, - a vizi környezetvédelem érdekében szükséges ágazati beruházásokat az irányítási struktúrához igazodva kikényszeríteni. Mindezek alapján be kell kapcsolni a mezőgazdaságot a szervezett és hatékony vizvédelembe ugy, hogy a célkitűzések megvalósítása érdekében saját eszközeivel és szervezetével is működjön közre. Dobban fel kell tárni a tényleges helyzetet, erősiteni célszerű az illetékes mezőgazdasági üzemek dolgozóinak szemléletváltozásaira irányuló propaganda-tevékenységeket. összegezve: Az ellentmondások eredményes felszámolásának előfeltétele, hogy az egész társadalom aktivan közreműködjön a felmérésben, valamint a károk elhárításában. Szükséges az emberi magatartásokban és a társadalmi szemléletben is újszerű állapotokat kialakitani. Ezen elvárások azonban mint a komplexen keletkezett probléma is csak együttesen oldható meg. Felhasznált irodalom: /l/ Egerszegi Gyula: A szervező és az összehangoló közigazgatási tevékenység kibontakozása a vizminőségszabályozásban. Vizügyi Közlemények 1980. évi 2.füzet. /2/ Hernády A. - Kaurek R.: A vizi környezetvédelem és annak feladatai, valamint lehetőségei a Déldunántuli Vizügyi Igazgatóság területén. Vizügyi Közlemények 1979. évi 2. füzet. /3/ Kaurek R. - Kovács Á. : A Dél-Balatonba ömlő felszini vizfolyások hatása a Balaton vízminőségére. Vizügyi Közlemények: 1978. év 1. füzet. /4/ Egerszegi Gyula: A vizi környezetvédelem jogi kérdései a Balaton monográfia VEAB. 1977. III. évfolyam 1. szám. /5/ Kilényi G. - Tamás A.: A környezetvédelmi jogi szabályozás fejlesztésének egyes kérdései. Monográfia. MTA. Dunántuli Tudományos Intézete Pécs, 1980. /6/ Szappanos Ferenc: Vízrendezési és vizhasznositási tevékenység hatásának vizsgálata a Balaton déli vízgyűjtőjén. Balatoni ankét. Keszthely, 1976. szeptember 30. - október 1. /7/ Radványi Gábor: A Déldunántuli Vizügyi Igazgatóság területén lévő mezőgazdasági szennyezők, különös tekintettel a környezetvédelemre. Kézirat 1979. 192
