A Magyar Hidrológiai Társaság II. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Hidrológia (Pécs, 1981. július 1-2.)
DR. HOMONNAY ANDRÁS: A szabályozás hatékonyságának elemzése statisztikai módszerekkel
ságok /VÍZIG/ területi elhelyezkedése a közigazgatási beosztástól eltér. Felhivom a figyelmet a vízvédelmi szempontból lényeges sajátosságra, hogy a vízrendszer gerincét a Duna és a Tisza alkotja, továbbá arra, hogy a nagyobb vizfolyások külföldről lépnek az ország területére. Megjegyzem, hogy a vizkészlet 96 %-a külföldi eredetű, mely természetesen nem áll a magyar vizminőségvédelmi szabályozás hatálya alatt. A vizfolyások szennyezőanyag befogadóképességét tekintve csak a győri, a budapesti, a szolnoki és a szegedi igazgatóság rendelkezik kedvező lehetőségekkel. A szennyvizek mennyiségé t tekintve kitűnik a területek ipari fejlettségével való szoros kapcsolat. Kiemelkedő szerepet játszik a fővárosi agglomerációt magában foglaló budapesti VÍZIG 50 % körüli részesedésével /lásd 2. táblázat/. A további nagyságrendi sorrend: a győri, székesfehérvári, miskolci VÍZIG körzete. A négy legnagyobb mennyiséget adó terület adja az országos engedélyezetten felüli többletszennyezés mintegy 80 %-át. Ugyancsak figyelemreméltó a négy legkisebb részesedésű körzet: a bajai, nyiregyházi, gyulai, szombathelyi VÍZIG csekély, mindössze 2 % körüli részesedése. Az ipari fejlettség és a többletszennyezés szoros kapcsolata ráirányitja a vizminőségvódelmet szervező vizügyi hatóság és az ipari tevékenységet szervező szakminisztériumok közötti együttműködés fontosságára. A birságolt szennyvízkibocsátás szerkezetének időbeli fejlődése a L. táblázaton követhető. Az egyes igazgatóságok évenkénti részesedési rangsorából láthatjuk, hogy a kezdeti időszak első éveit kivéve lényegében változatlan maradt, a budapesti VÍZIG végig megőrizte vezető helyét, a bajai terület végig utolsó volt, nem változott az első négy és az utolsó négy helyen állók köre. A legnagyobb mértékű átrendeződés az első 3 évben volt. Valószinüsithető, hogy e változások azért történtek, mert ebben az időszakban történtek a termelői magatartásban is a legnagyobb arányú módosulások. A bázis viszonyszámok alapján / h• és 5. táblázat/ megállapíthatjuk, hogy a bírság alá eső szennyvíz mennyisége megnőtt a VIZIG-ek egy részében /győri, budapesti, szolnoki, szegedi/ több mint kétszeresére. Éppen ezek a helyek azok, ahol a nagyobb befogadó közelsége miatt a birság súlyát könnyitő mérlegelés alkalmazható volt» A szennyvízmennyiség szempontjából legkisebb 3 VÍZIG vagy csökkentette, vagy lényegében megőrizte a kibocsátás szintjét. Ezek a kedvező irányzatok az országos menynyiség elhanyagolható részét adják. Nyilvánvaló, hogy a kisebb szennyvizvolumen minőségén javitani gazdaságilag egyszerűbb feladat, szemben a budapesti helyzettel, amely óriási tisztítási kapacitások létrehozását igényli. Külön meg kell emlékezni a mtkolci körzetről, ahol az 196>9-es bázis alatt maradt az időszak egész hosszában birság alá eső szennyvíz volumen. Ez kapcsolódik ahhoz a tényhez, hogy az ipari körzet üzemi rekonstrukció alá került és a rekonstrukciót a vízvédelem szempontjainak figyelemmel tartásával végezték el. így a termelés bővitése ellenére nem nőtt a birságolt szennyviz mennyisége. Figyelemre méltónak tartom, hogy az 19b9-72 évi időszakban a birság al& eső szennyvízkibocsátás J6 láncviszonyszama közül 19 volt 100-nál kisebb, mig az 1973-74 időszakra vonatkozó 48 adatból csak 10 mutatott javulást ós ezek kisebb mértékűek Uß
