A Magyar Hidrológiai Társaság II. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Hidrológia (Pécs, 1981. július 1-2.)

DR. HOMONNAY ANDRÁS: A szabályozás hatékonyságának elemzése statisztikai módszerekkel

jelenség egymáshoz való arányának kifejezésére. Erre a kibocsátott szennyvíz egységnyi mennyiségére kiszabott birság számításában van szükség /lásd 1. táblázat/. Ez a szám - ismerve a bírságkiszabás eljárását - a környezetvédelmi előírások megszegésének súlyosságát mutatja, gazdaságilag érzékelhető mórőszómban . A megoszlás

i viszonyszámokkal azt lehet kifejezni, hogy a sokaság részei hogyan aránylanak az egészhez. A vizminöségvédelem szempontjából fontos információt az országban évente összesen kibocsátott szennyvizek igazgatóságonkénti megoszlása, továbbá a kivetett bírságösszeg területi megoszlása /lásd 2. és 3. táblázat/. Ezek a viszonyszámok irányítják a figyelmet azokra a régiókra, ahol a környezetet a legsúlyosabb szennyezés éri. Az évente képzett viszonyszám sorok a nehézségek felszámolásában, ill. tovább fejlődésének részterületek közötti ütem eltolódására is felhívják a figyelme to A dinamiku

s viszonyszámok, mind a bázis viszonyszámok, mind a láncviszonyszámok a megfigyelt jelenségek időbeli fejlődési mértékére adnak információt. Az engedélyezett mértéken felüli szennyvízkibocsátások dinamikus viszonyszámainak és a kivetett birság viszonyszámainak összevetése hozzájárul a szabályozó rendszer hatékonyságának változására vonatkozó következtetések kialakításához /lásd 4. és 6. táblázat/. Az idősor első és második felére számított bázis viszonyszámok összevetése a két időszak fejlődési dinamizmusa közötti különbségeket világitja meg /lásd és 5. táblázat/. Az 1donorok o1emzé

sére a dinamikus viszonyszámok is jól használhatók, de a szubjektivitástól 3okkal inkább mentes trendszámítá

s ad korrekt megoldást. A szabályozás végső céljának megvalósulása, vagyis a környezetet kímélő termelési folyamatok fokozottabb térhódítása a megengedett mértéken felüli szennyvízkibocsátás idősorának trendjében mutatkozik meg a legjobban. Az időszak első és második felében mutatkozó trendbeli differenciák kimutatása végett a trend 1969-73 és az 1974-77 évekre külön-külön került meghatározásra . Mivel a szennyeződés fejlődésének tendenciái területi bontásban is lényegesek, nemcsak országos méretekben, a trendeket vízügyi igazgatóságonként számítottuk ki. Az adatsorok szóródásána

k mérésére szolgáló statisztikai eljárást az engedélyezett mértéken felüli szennyvizkibocsátás egységére vonatkozó birság, u.n. fajlagos birság idősorának jellemzésére vélem alkalmas eszköznek. A fajlagos birság kifejezi a vizügyi igazgatóságok területére aggregált gazdasági kényszeritő erőt, amellyel a szabályozás gazdasági eszközökkel próbálja a szennyezőket az elvárt környezetvédelmi magatartásra szorítani. A vizsgált időszak első és második felére külön-külön kidolgozott szóródás vizsgálat a szabályozás gazdasági vetületének módosulását mutatja. Megjegyzem, hogy az elemzésekkel foglalkozó szakemberek szerint a szóródás mutatói közül a lineáris müveleteket tartalmazók a leghasznosabbak, ezért csak azok kiszámítására törekedtünk és a standard eltérés számítását mellőztük. 3. A statisztikai feldolgozások elemzése és a következtetések összefoglalása A statisztikai táblák készítése során már figyelembe vettük az elemzési célokat és a feldolgozásból eredő információs lehetőségeket. Jelen fejezetben kiértékeltük a táblázatokból nyerhető információkat. Az értékelést legcélszerűbben a kartodiagrammal kezdhetjük. MerÁllapilliafcó, 'hogy a vizügyi igazgató122 -