A Magyar Hidrológiai Társaság II. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Hidrológia (Pécs, 1981. július 1-2.)

DR. HOMONNAY ANDRÁS: A szabályozás hatékonyságának elemzése statisztikai módszerekkel

A SZABALiOZÁS HATÉKONYSAGAUAK ELEMZÉSE STATISZTIKAI MÓDSZEREKKEL Dr. Homonnay András Vízgazdálkodási Tudományos Kutatóközpont Budapest Jelen tanulmányban kisérlet történik egy szabályozó rendelet érvényesülésének statisztikai adatok elemzése utján történő vizsgálatára. Számszerűen kimutatható, hogy a szabályozásnak volt egy fellendülési és egy hanyatlási szakasza. A számok különböző csoportosításával és feldolgozásával megkíséreltem rávilágítani a tendenciák módosulására, a befolyásoló tényezőkre. A statisztikai elemzés alapadatai Az ország valamennyi jelentősebb vízszennyező forrása folyamatos ellenőrzés alatt áll. A vizek tisztaságának védelmével kapcsolatos feladatokat - más vizügyi hatósági, igazgatási feladatok mellett - a Vizügyi Igazgatóságok látják el, az Országos Viziigyi Hivatal elnökének 1/1969./XI.25./ OVH számú, valamint a 2/1970./XII.1?./ OVH számú rendelkezésében megállapított részletes szabályai szerint. A Vízügyi Igazgatóság veti ki a szennyvízbírságot is, mint elsőfokú hatóság. A birságklvetés folyamata röviden a következő: A Vizügyi Igazgatóság vizminőségi laboratóriumának szakemberei rendszeresen mintát vesznek a szennyvizkibocsátók szennyvizéből. /A jelentősebb szennyvizkibocsátók esetében a mintavételek gyakorisága nagyobb, a kevésbé fontosak esetén kisebb, de évente legalább egy mintát vesznek./ A mintát vegyvizsgálatnak vetik alá és megállapítják, hogy az tartalmaz-e az engedélyezett határértéken felüli mértékben szennyező anyagot, és ha igen, milyen mennyiségben. A vegyvizsgálat 20-50 szennyező anyagféleség, illetve jellemző számszerű megállapítására irányul és jól felszerelt laboratóriumot igényel. Ezután a vizügyi hatóság a birságrendeletben megadott határérték alapján kiszámítja a különféle szennyező anyagokat terhelő birságot, melyek a mintavételek közötti időszakban kibocsátott szennyvízmennyiségre vonatkoznak. A kibocsátott szennyvízmennyiséget a mintavétellel egyidejűleg határozzák meg. A jelentősebb kibocsátóknál műszerekkel regisztrálják, másoknál becsléssel állapítják meg, figyelembe véve a vizkivétel és vízveszteség mennyiségét, valamint a vízhasználat technológiáját. A különböző szennyvizkibocsétókra kivetett birságot évente vizügyi igazgatóságonként összegzik. A statisztikai elemzés céljára az engedélyezett mértéken felüli szonnyezőanyagot tartalmazó 3zenn.yvizkibocsftt• >so

k es az ezért kirótt birságo

k 1969—77. évekre vonatkozó adatait használtam fel alapadatként, vizügyi igazgatóságonkénti bontás—