A Magyar Hidrológiai Társaság II. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Hidrológia (Pécs, 1981. július 1-2.)

HOCK BÉLA: Vízminőségváltozási tendenciák vizsgálata határvízfolyásainkon

Fentiek alapjául vizsgálataink célja kettős: egyrészt jellemző, ill. mértékadó vízminőségi értékek, másrészt vízminőségi trend meghatározása, az országba belépő és kilépő legfontosabb vízfolyások határszelvényeiben. 2. Kiindulási adatok Jelen tanulmányunk a VITUKI 1980-ban végrehajtott kutatási eredményei alapján készült /2/, aholis a vizsgált időszakas

z az 1969-1978 közötti tiz év volt. A mintavételi helyek kiválasztásáná

l alapvető szempontként érvényesült, hogy lehetőség szerint mindazok a vizfolyások értékelésre kerüljenek, melyek akár nagyságuk, akár szennyezettségük folytán lényeges tényezői az országba belépő és kilépő vizek minőségének. Fentiek szellemében az alábbi vizfolyások határ- ill. határközeli-szelvényeinek vízminőségét értékeltük. - Tiszai vízrendszerben: Sajó /h/, Bódva /2h/, Hernád /h/, Bodrog /h/, Tisza /h/ /belépő/, Tur /ha/, Szamos /h/, Kraszna /2h/, Berettyó /h/, Sebes-Körös /h/, Fekete-Körös /h/

f Fehér-Körös /h/, Maros /h/

t Tisza /kilépő/ /h/; - Duna-Dráva vízrendszerben: Rába /2h/, Lapincs /2b/» Pinka /2h/, Gyöngyös-Sorok /2h/, Répce /2h/, Ikva /ha/, Rákospatak /h/, Lajta /2h/, Duna /h/ /belépő/, Ipoly /ha/, Duna /hh/ /kilépő/, Mura /2h/, Dráva /h/ /belépő/, Dráva /h/ /kilépő/. A mintavétel gyakoriságo

t zárójelben tüntettük fel az alábbi rövidítések alkalmazásával: hh - hetente kétszeri, h - hetenkénti, 2h - kéthetenkénti, ha - havonkénti mintavétel. A mintavételi helyek felsorolása olyan sorrendben történt, amilyen sorrendben a belépő vizfolyások az országhatárt metszik. Az értékelésbe az alábbi vízvédelmi szempontból lényeges vízminőségi komponenseket vontuk be: BOI^, NH^, NOJ, összes szervetlen N /NH^-N, NOg-N és NO^-N összege/, P0^7 összes oldott anyag. A vizsgált tiz év vizminőségi adatait a VGI Számítástechnikai Iroda bocsátotta rendelkezésünkre. Ott végezték az adatok kiíratását, valamint azok elemi statisztikai értékelését. 3« Alkalmazott módszertan A feladat megoldásával kapcsolatos módszertani elképzeléseinket a célkitűzéseknek megfelelő csoportosításban tárgyaljuk. A mértékadó vizminőségi érték meghatározás

a elvben többféle módon lehetséges /3/, igy: - vízhozam és vizminőség közötti összefüggések segítségével, - évenkénti kedvezőtlenebb mérési eredmények valamilyen kombinációja segítségével, ill. 112