Hidrológiai tájékoztató, 2016
ÉVFORDULÓK - Fejér László: A hazai vízgazdálkodás évfordulói 2017-ben
75 éve Befejeződött Budapest árvízi védmüvei mellvédfalának a 10 méteres árvízszintre méretezett kiépítése. 100 éve 1917. február 1. A kormány Sajó Elemér vezetése alatt felállította a Kikötőépítő Igazgatóságot, és ennek hatáskörébe utalta a Soroksári Duna-ág rendezési munkálatait. 1917. február 7. A Magyarhoni Földtani Társulat közgyűlése egyhangúan megszavazta, hogy a Társulaton belül egy hidrológiai szakosztály is megkezdje munkáját. A szakosztályból fejlődött ki évtizedek alatt az 1949-ben önállósodott Magyar Hidrológiai Társaság. 1917. április 11. t Hoszpotzky Alajos (Budapest), mérnök, 1887-től a vízrajzi szolgálat helyettes vezetője, az al-dunai Vaskapu-szabályozás egyik irányítója, a Duna-Tisza-csatorna és a csepeli vámmentes kikötő koncepciójának egyik kidolgozója, a Kereskedelemügyi Minisztérium folyam- és tengerhajózási osztályának vezetője, 1914-1917 között a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke. (* Buda, 1851. március 7.) 1917. június 14. Minden korábbi rekordot megdöntött a főváros napi 290 000 m3-es vízfogyasztása. Az okok között a hadiipar megnövekedett vízigénye is szerepet játszott. Az éves víztermelés 1917-ben 88 millió m3 volt. A vízfogyasztást korlátozásokkal igyekezték csökkenteni, s több lépcsőben kötelezővé tették a házi főcsapok éjszakai lezárását. 1917. Befejezték a Bega-folyó csatornázását. Az 1900-ban elkezdett munkálatok keretében hat vízlépcső épült Temesvárig, amelyek lehetővé tették a folyó rendszeres hajózását. 1917. Üzembe helyezték az Ecsediláp lecsapoló és Szamosbalparti Ármentesítő és Belvízszabályozó Társulat megbízásából épült nagyecsedi belvízi szivattyútelepet, amelyet értékes gépészeti berendezéseire tekintettel 1987-ben védetté nyilvánítottak. 1917. Budapest önkormányzata a Fővárosi Csatornázási Müvek jogelődjére bízta a főváros árvízvédelmét. Ennek az a magyarázata, hogy árvíz esetén a csatornahálózat a legveszélyeztetettebb, hiszen a magas víz befolyhat a védvonalakat keresztező csatornákba. A csatornázási szervezetnek egyrészről meg kellett akadályoznia a fővédvonalakon történő vízkilépést, továbbá meg kellett védenie a fővárosi csatornahálózatot a Duna vízének visszaáramlásától, illetve folyamatosan biztosítania kellett a szenny- és csapadékvíz zavartalan elvezetését. 1892. 1942. Mosonyi Emil megkezdte a nagymarosi vízlépcső tervének első konkrét megfogalmazását. 1942. március 9. Kállay Miklóst kinevezték miniszterelnökké, s egyidejűleg felmentették az Öntözésügyi Hivatal elnöki beosztásából. Utódja - megbízottként, majd 1943. január 23-tól véglegesítettként - LampI Hugó lett. 1942. március 30. Zalaegerszegen a megyei alispán helyszíni tárgyalást hívott össze a Zala folyó szabályozása tárgyában. A Balaton eliszaposodását okozó Zala folyó szabályozására a szombathelyi kultúrmérnöki hivatal által készített tervet a Földmívelésügyi Minisztérium jóváhagyta. Az érdekelt 52 község és más birtokosok a tervvel kapcsolatos ez alkalommal adták elő. Elhatározták, hogy a Zala folyót 1,350.000 pengős költséggel szabályozzák, de megállapították, hogy a tó eliszaposodását csak a Kisbalaton iszapgyűjtő működésének beillesztése tudná teljesen megoldani. 1942. április Megjelent Entz Gézának és Sebestyén Olgának, a Tihanyi Biológiai Kutató Intézet két vezető munkatársának .0 Balaton életé”-ről írott műve, amelyből már a XX. század természettudományos szemlélete alapján ismerhették meg a tavat az olvasók. 1942. május A vizekben található szennyező szerves anyagok kimutatására szolgáló biokémiai oxigén-igény eljárást a világon első ízben rögzítette a MOSZ 448-as Vízvizsgálati szabvány. A Bolberitz Károly, Maucha Rezső, Jendrassik Aladár és Lovrekovich István által kidolgozott szabvány - nemzetközi tekintetben is - az első átfogó vízvizsgálati és vízminősítési előírás volt. 1942. június 3. t Medveczky Zsigmond (Budapest), folyammérnök, az alföldi folyószabályozásoknál alkalmazott rőzsemüvek kidolgozója és szakértője. (* Buda, 1853. július 1.) 1942. június 14. t Sabathiel Richárd (Budapest), oki. mérnök egyetemi magántanár, számos vízépítési műtárgy tervezője. (* Budapest, 1875.június 28.) 1942. július 9. Elkezdődött a lúdvári szivattyútelep építése. A terveket a M. Kir. Országos Öntözésügyi Hivatal mérnökei készítették és a beruházást is a Hivatal irányította. A kivitelezést a Zsigmondy Béla Rt. végezte, míg a gépészeti és az elektromos berendezéseket a Ganz és Társa Rt. gyártotta és szerelte fel. 1942. augusztus 30. f Benedek Pál (Budapest), mérnök, a Körös-völgyi vízgazdálkodási tervek hidrológiai alapjainak kutatója, 86
