Hidrológiai tájékoztató, 2016
ÉVFORDULÓK - Fejér László: A hazai vízgazdálkodás évfordulói 2017-ben
az 1941-ben szervezett M. Kir. Országos Vízierőügyi Hivatal első vezetője. (* Budapest, 1908.) 1942. szeptember 17. Br. Bánffy Dániel földmívelésügyi miniszter elrendelte a Duna-Tisza-csatoma részletes terveinek kidolgozását. A két folyót Dunaharaszti és Ókécske között összekötő alapváltozat kimunkálása Hallóssy Ferenc irányításával indult meg. 1942. október 15. Ünnepélyesen felavatták a Dél-Alföld, illetve a Körös- völgy öntözését megalapozó Békésszentandrási vízlépcsőt Horthy Miklós kormányzó és Kállay Miklós miniszterelnök jelenlétében. 1942. október 14. A Hortobágy-Berettyó főcsatorna torkolatában elkészült árvízkapun keresztül Mezőtúrra megérkezett az első hajó. 1942. A műegyetemen az újonnan szervezett II. sz. Vízépítés- tani Tanszék és Laboratórium vezetésére Szily József egyetemi tanár kapott megbízást. Szily egészen 1945-ig volt a tanszék vezetője, utóda Szilágyi Gyula professzor lett. 1942. A Somogy-megyei Szenta határában lévő Baláta tavat 1,75 km2-es környezetével együtt természetvédelmi területté nyilvánították. Maga a tó teljesen elmocsaraso- dott, zsombékos ősláp, amelynek különlegessége a csalános égerláp. 1942 Védetté nyilvánították a tapolcai Tavasbarlangot, illetve 0,03 km’ kiterjedésű felszínét. 1942. A Mérnöki Továbbképző Intézet keretében megjelentek az első egyetemi szakjegyzetek, így pl.: Németh Endre: .A korszerű mezőgazdaság vízi feladatai" című munkája. 1942. A Zala rendkívüli árvize átszakította az ún. Zala- főcsatoma töltéseit, melynek következtében a víz teljes egészében elöntötte az egykori Kis-Balaton egész területét. 1942. Az ár- és belvizek által elöntött terület 9975 km2 volt, melyből ugyan az év folyamán 8 933 km2-t mentesítettek a víztől, de összességében 1 216 km2-t nem tudtak már megművelni. 1942. A Magyar Hidrológiai Társaság, illetve jogelődje megalapította a Dr. Schafarzik Ferencről elnevezett emlékérmet. Az érem azok részére adományozható, akik az adott szakterületen hosszú időn át példamutató elméleti és gyakorlati tevékenységet, valamint szakirodalmi munkásságot folytattak. 1942. A folyók jégviszonyainak pontos, gyorsjelentése céljából a Vízrajzi Intézet külön jégjelentő szolgálatot szervezett a Dunán és a Tiszán, majd 1942-1943. telén a Dráván is. 1942. Az Országos Vízierőügyi Hivatal megbízott vezetőjévé Mosonyi Emil főmérnököt nevezték ki. Az ő irányításával folytak a kárpátaljai vízgyűjtő-területeken az Alföld öntözése érdekében elgondolt hegyvidéki tározók felmérési és tervezési munkái. 50 éve 1967. március-április A Tisza völgyében levonuló árvíz a maximumokat megközelítő szinten, de kártétel nélkül vonult le. 1967. március 30. Dégen Imre javaslatára megalakult a vízitársulatok országos érdek-képviseleti szerve: a Vízgazdálkodási Társulatok Országos Választmánya, majd ezt követően a területi választmányok. 1985. évtől az Országos Választmány önálló jogi személlyé 1992. évtől pedig Országos Szövetséggé alakult. 1967. március 31. A Felső-Számos Túrközi Vízgazdálkodási Társulat, valamint az Alsó-Számos Krasznaközi Vízgazdálkodási Társulat összevonás utáni területével megalakult az Ecsediláp Vízgazdálkodási Társulat mátészalkai székhellyel. Ettől kezdve az Ecsedi-láp területén ez a társulat végezte a kezelésébe adott állami tulajdonú vízrendezési müvek karbantartását és üzemeltetését. 1967. július 1. Megkezdte működését az OVF által szervezett regionális vízmű vállalat, a "Balatoni Vízmüvek". A Rózsavölgyi Imre igazgatása alatt működő gazdálkodó szervezetet a Dél-Balatoni Víz- és Csatornamű Vállalatból, valamint a Veszprém megyei Víz- és Csatornamű Vállalat üzemvezetőségeiből hozták létre azért, hogy a megnövekedett balatoni vízigényeket hatékonyabban tudják kiszolgálni, s a fejlesztések koncentráltabban szolgálják a Balaton és környéke vízellátási programját. 1967. október A VIZITERV mérnökei (főtervező Dóra Tibor) által készített tervek alapján megkezdődtek a Kiskörei Vízlépcső és Öntözőrendszer építési munkálatai. 1967. október A szolnoki 2000 m3-es víztorony építési munkálatainál nemzetközi viszonylatban is elsőként alkalmazták a kehelyemeléses technológiát, amelynek során a víztároló kelyhet három nap alatt emelték fel és építették be végleges helyére. A technológia gyakorlati megvalósítása Lichtenberger Endre, Szabó Agnes, Meitzein Nándor és Szinay Miklós nevéhez fűződött. 87