Hidrológiai tájékoztató, 2016
ÉVFORDULÓK - Fejér László: A hazai vízgazdálkodás évfordulói 2017-ben
1892. január 4. * Sümeghy József (Csabrendek) geológus. Főként az ország fiatalkori üledékeivel foglalkozott és mérnökgeológiai feladatok sokaságát oldotta meg. Részt vett vízügyi létesítmények földtani előkészítő munkálataiban (tiszalöki vízlépcső, a Duna-Tisza csatorna, a békésszentandrási zsilip és duzzasztógát). Az 1930-as évektől egyik fő munkaterülete az öntözés fejlesztése volt. Elsőként vizsgálta az Alföld geotermikus viszonyait. (f Budapest, 1955. november 11.) 1892. február 17. f Boros Frigyes (Szeged), vízmérnök, a múlt századi Tisza-szabályozás munkáinak egyik irányítója. Mérnöki tanulmányait Bécsben és Pesten végezte, 1857-től kezdve a csongrádi Tisza-szabályozási osztály vezetője volt. A nagy alföldi aszálykatasztrófát követően Bodoki Károly és Kiasz Márton mérnöktársaival kidolgozta egy Felső-Tisza-Ervölgy-Hármas-Körös-öntözőcsatorna, valamint 1867-ben egy Duna-Tisza-csatoma terveit. 1881-ben minisztériumi osztálytanácsossá nevezték ki, s rábízták a tiszai osztály vezetését. (* Arad, 1825. január 17.) 1892. február 23. * Faller Gusztáv (Flegybánya), bányamérnök, a hazai szénhidrogén kutatás, valamint a mélyfúrási technika kimagasló képviselője, a hajdúszoboszlói, parádi, mezőkövesdi és más feltárások közvetlen irányítója, (t Vác, 1968. július 22.) 1892. március 1. Az Európában másodikként megalakult Országos Vízjelző Szolgálat megkezdte az árhullámok várható magasságának és időpontjának előrejelzését. Az észlelők naponta 112 táviratot küldtek szét, ez a szám árvíz idején 401-re emelkedett. Az adatok összesítése után a vízrajzi szolgálat 33 helyre küldte meg a várható vízállások értékeit. 1892. március 28. f Mihálik János (Budapest) mérnök és hadmérnök. A szabadságharc előtt a Ferenc-csatorna építésén dolgozik, majd a Tisza szabályozásán tevékenykedett. A szabadságharc idején honvédezredesként erődítési munkálatokat irányított. Csak gyógyíthatatlannak tűnő betegsége miatt kerülte el a bukás utáni felelősségrevonást. Az 1850-es években a Vajdaság vízrendezési munkálatainál dolgozott. A kiegyezés után 1867-1871 között a vízügyi műszaki szolgálat főnöke volt a Közmunka és Közlekedésügyi Minisztériumban, majd a Vajdaság vízrendszerével foglalkozott. Az ő nevéhez fűződik Európa első betonépítményének, az 1856-ban megépített bezdáni hajózsilipnek tervezése és építése. (* Arad, 1818. december 28.) 1892. március Budapesten megjelent Péch József "Gátvédelem" című munkája, amely az első gyakorlati kézikönyv volt mindazok számára, akik az árvédekezésben műszaki irányítói feladatokat láttak el. 125 éve 1892. június 17. A vízrajzi szolgálat megjelentette első vízjárási térképét, amely az előző napi adatok alapján adott számot a vízállásokról, a csapadékviszonyokról és a főbb folyók áradásáról, vagy apadásáról. 1892. szeptember 13. 1. Ferenc József jelenlétében, ünnepélyes külsőségek közepette felavatták Pécs városának vízellátó rendszerét. A Tettye-forrásra - Böckh János szakvéleménye alapján - épített pécsi vízmű napi 600-10 000 m3 vizet adott a városnak, jelentősebb üzemeltetési költség nélkül, mivel a vizet gravitációs úton juttatták a vezetékbe. 1892. november 22. Megtörtént a műszaki felülvizsgálata a Hehler Károly által tervezett siófoki betonzsilipnek, amelynek építését 1891-ben kezdték meg a Balaton vízszintszabályozása érdekében. 1892. november 24. A Marcal folyó vizét átterelték a szabályozás után kialakított új mederbe. A folyó jobb parti töltésébe Gyirmótnál beton alapú zsilipet építettek, hogy a mocsaras terület vizeit bevezethessék a Marcalba. A folyó menti töltésépítési munkálatokat a következő évben fejezték be. 1892. A Felső-Duna egységes szabályozásával összefüggésben a vidék árvédelmét is egységesen kívánta a kormányzat kezelni. Ennek érdekében négy helyi társulatot hivatalból egyesítettek, s gr. Laszberg Rezső Győr vármegyei főispán, miniszteri biztos vezetésével, Győr székhellyel, megalakult a Szigetközi Ármentesítő Társulat. 1892. A Fekete-Körösi Ármentesítő Társulat megkezdte a bihari dombokról gyakorta lezúduló vizek felfogását és csatornázását. Terveik szerint a csatornát a későbbiekben össze kívánták kötni a Sebes-Körössel, s benne élővizet vezetve az ártér szikes területeit is öntözni tervezték. 1892. 170 kisgazda összefogásával megalakult a Tisza-völgy első önálló és valóban működő öntözőtársulata, a Makiári Vízhasználati Társulat. A társulat az Eger- csatorna vizével 1,07 km2-nyi területet öntözött. 1892. Ybl Miklós tervei alapján 300 m3 tárolására alkalmas víztorony épült Aradon, amely az Alföld első közfogyasztást szolgáló ilynemű létesítménye volt. A város korszerű csatornázását is ebben az évben fejezték be. 1892. Az Alföldön szórványos kolerajárvány volt, amelyet bizonyíthatóan a Tisza szennyezett vize terjesztett. Ugyancsak a fertőzött víz okozott kolerajárványt Budapesten is. 85
