Hidrológiai tájékoztató, 2016
ÉVFORDULÓK - Fejér László: A hazai vízgazdálkodás évfordulói 2017-ben
futásának egyik fontos eredménye a "Hydrographica Hungáriáé" c., halála után megjelent könyve, amely a hazai ásványvizek elemzésének eredményeit tartalmazzák. Az 1792-1816 közötti években gyakori utazásai során közel 150 ásványvíz kémiai elemzését végezte el, s ő írt először a Balaton vizének vegyi tulajdonságairól is. (* Nagymarton, 1757. február 3.) 175 éve 1842. május 10. * Kherndl Antal (Zseliz) hídépítő mérnök, akadémikus, a pesti műegyetem tanára. Előbb a víziút- és vasútépítéstan, majd a hídépítéstan professzora volt. Tudományos munkásságában jelentős szerepe volt a grafosztati- ka alkotó alkalmazásának. A budapesti Duna-hidak (az egykori Erzsébet híd, a Ferenc József híd, a Margit híd) tervezési szakértőjeként, eredményesen működött közre megalkotásukban, (f Budapest, 1919. október 7.) 1842. május 14. Az Ér-menti Diószegen (ma Diósig - Románia) megalakult az Érszabályozási Társaság, amely Fényes Károly táblabíró elnöklete alatt egyszersmind elfogadta a Beszédes József és Szász József vármegyei mérnök által készített szabályozási tervet és annak költség-vetését is. 1842. július 7. A Bodrogköz és a Hegyalja földbirtokosai megalakították a Zempléni Vízi Szabályozó Társaságot a Bodrog és a Tisza érintett szakaszának rendezésére. A Társulat a tervek elkészítését Beszédes Józsefit bízta. Beszédes elképzelése szerint a Tisza Szabolcs megyei szakaszán Kerecsen és Komoró közötti átmetszésével a folyó szintje jelentős mértékben süllyedni fog, s így alkalmassá válik a mellékvizek gyorsabb levezetésére. A Vízi és Építészeti Főigazgatóság Beszédes tervét elutasította. A későbbiek során azok a birtokosok, akik attól tartottak, hogy a Tisza-szabályozás során érdekeiket nem veszik figyelembe kiváltak a Zempléni Társulatból és létrehozták az Ondava-Tapoly Egyletet (1845). 1842. július 7. Vásárhelyi Pál irányításával a Tisza-mappáció mérnökei, kihasználva a folyó rendkívül alacsony vízállását, elvégezték a Tisza kisvízi szintjének rögzítését. Sokáig erre az ún. " Vásárhelyi-féle 0 vízszínre" vonatkoztatták a vízmércék 0 pontját. 1842. augusztus 24. Az építési munkák előkészületeit követően ezen a napon rakták le a pest-budai Lánchíd alapkövét. Az ünnepélyes alkalmat, melyen jelen volt a reformkor hazai tudományos és politikai életének sok jeles képviselője, köztük a kezdeményező gr. Széchenyi István - Barabás Miklós örökítette meg festményen. 1842. október 2. Nógrád és Hont vármegyék közösen elhatározták az Ipoly szabályozását, s kezdeményezésükre a munkák élére királyi biztost neveztek ki. 1842. október 2. A Balaton menti mocsarak lecsapolására az érdekelt tóparti birtokosok összefogásával megalakult a Balaton Anyavízszabályozási Lecsapoló Társulat. Munkáját a kiüti malomgát elbontásával (1847) és a Sió medrének mélyítésével kezdte (aminek következtében a tó vízállása jelentősen csökkent, így mintegy 34,5 km2 parti terület vált mezőgazdaságilag művelhetővé), de jelentősebb eredményeket csak a Sió-zsilip üzembe állítása (1863) után ért el. 1842. október 6. Zemplén vármegye árvízveszélyeztetett területeinek mentesítésére megalakult a Zempléni Vízi Társulat, amelynek nagygyűlése elfogadta Beszédes József vízszabályozási terveit. A jeles reformkori mérnök elkészítette a társulat alapszabályának tervezetét is. 1842. A Balaton szabályozásával kapcsolatban az illetékes királyi biztosság Beszédes József terveit fogadta el a munkálatok alapjául, kimondva a Balaton lecsapolását, valamint a Dunától a Sión, és a Balatonon keresztül a Zala alsó folyásáig húzódó, hajózásra alkalmas csatorna megvalósítását. A terv végrehajtása érdekében megalakították a Somogy-Balatoni Lecsapoló Társulatot. 1842. Vauthier Lipót főmérnök vezetésével megkezdődött a Dráva vízrajzi felmérése, amely a folyó mindkét partjára kiterjedt. A méréseket 1846-ban fejezték be. 1842. Az állam saját kezelésébe vette az elhanyagolt Ferenc- csatornát, de a nehéz gazdasági viszonyok, majd később a szabadságharc körülményei között nem volt mód a helyreállítási munkákra. 150 éve 1861. december 4. A Balaton szabályozásával kapcsolatos érdekek egyeztetésére az udvari kancellária ifj. gr. Zichy Ferencet bízta meg a vízszabályozási királyi biztosi feladatokkal. 1861. Nagyméretű vízrendezési munkálatokba kezdett a frissen alakult Marcalvölgyi Vízitársulat, amelynek során a majd két évtized alatt kiépített 126,5 km hosszú csatornahálózattal közel 80 km2 terület vízrendezését hajtották végre. A társulat tevékenységét az öntözésre is kiterjesztette, s az 1870-es években több öntözőcsatomát és zsilipet épített. 1861. Átadták a forgalomnak a Duna-Száva-Adria vasútvonalat, amely a Balaton déli partján vezetett végig. A vasúti forgalom megjelenése a tó partján egy új fejlődési szakasz kezdete volt. 84
